Az Egyesület Alapszabálya

A „magyar irodalmi emlékházak EGYESÜLETE” az 1989. évi II. törvény alapján működik. Az alapító tagok közgyűlése az Egyesület létrehozását 2007. december 11. napján határozta el, megállapítva az Egyesület alapszabályát.

I. Általános rendelkezések

1. Az Egyesület neve: Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete
rövid neve: Irodalmi Emlékház Egyesület
2. Székhelye: 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.3.
3. Az Egyesület jellege:  nemzetközi

A Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesület a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének 61-64. §-ai, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező, nyilvántartott tagsággal működő, nyílt szakmai társadalmi szervezet, mely önálló jogi személy.

II. Az Egyesület célja, feladatai és tevékenysége

Irodalmi emlékház: egy adott nemzet irodalmának emlékeit funkcionálisan őrző hely, mely egyrészt kultuszhely, a kollektív emlékezet helye, másrészt a kánon alakulásával változó jelentőségű lokális emlékezetközpont. Kollektív emlékezet minden olyan társadalmi  gyakorlat, mechanizmus, intézmény, emlékezeti forma, médium és annak megnyilatkozása (pl. az emlékhelyek, emlékházak), melyet az adott közösség együtt gyakorol, művel, ír; azt sajátjának tekinti. Az emlékezés ilyetén gyakorlatai az önelképzelésre, az önértelmezésre, a kollektív identitásra, a csoport saját énképének folyamatossá tételére, időtállóságára, fenntartására és fenntarthatóságára irányulnak.

Az Egyesület célja

  • A Magyarországon létező irodalmi emlékházakat működtető jogi- és természetes személyek érdekeinek képviselete és összehangolása. Az irodalmi emlékházak megőrzésének, szakszerű helyreállításának, működtetésének, fenntartásának, fejlesztésének elősegítése, új irodalmi emlékházak, kiállítások létrehozásának szakmai támogatása, valamint részvétel az irodalmi emlékházakkal és gyűjteményeikkel kapcsolatos tudományos kutatásokban. 
  • Az Irodalmi Emlékházak korszerű, a társadalmi integráció és kohézió erősítését szolgáló működtetése, valamint a tudásbázishoz való széleskörű hozzáférés feltételeinek biztosítása: irodalmi emlékházak jellemzőit tartalmazó adatbázis létrehozása és rendszeres karbantartása, az emlékházak létezésével és tevékenységével kapcsolatos információk folyamatos publikálása (honlap, évkönyvek).
  • Az Emlékházak hatékony és tudatosabb oktatási célú működtetése, bekapcsolása közoktatási rendszer hatékonyságát javító programokba, részvétel a múzeumok és iskolák újszerű együttműködésének kialakításában, az oktatás múzeum-használati módszertanának és gyakorlatának minőségi fejlesztése.
  • A irodalmi emlékházakat működtető szervezetek és személyek jó szakmai együttműködésének elősegítése, az ehhez szükséges információellátás és szakmai érdekképviselet biztosításával, továbbképzések, konferenciák szervezésével, szakmai fórumok működtetésével.

Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében nemzetközi jelleggel működik.

III. Az Egyesület közhasznú tevékenysége

  • Az Egyesület az emlékházakban felhalmozott tudás közvetítésével, új tanulási formák népszerűsítésével hozzájárul az iskolák oktatói és nevelői munkájához, az ismeretterjesztéssel a szabadidő hasznos eltöltéséhez.
  • Rendszeres kapcsolatot alakít ki az illetékes kormányzati szervekkel, főhatóságokkal, rokon szakmai szervezetekkel és ezek területi szerveivel. Az Egyesület céljai elérésének érdekében a munkakapcsolat elmélyítésével elősegíti az Emlékházak létesítésével és működtetésével kapcsolatos információáramlást.
  • Tagjai véleményének figyelembe vételével állást foglalnak, és javaslatokat tesznek a kormányzati szervek által hozott, a képviselt szakterületet érintő döntések és szabályozók tervezeteivel kapcsolatban.
  • Részt vesz az irodalmi emlékházakkal kapcsolatos kormányzati rendelkezések, pályázati kiírások előkészítésében, igény esetén azok bírálatában, egyeztetésein.
  • Sajátos eszközeivel feltárja, felvállalja és képviseli tagjai érdekeit bel- és külföldön egyaránt, különösen:

    a.) Kapcsolatot tart kül- és belföldi szervezetekkel, melyekkel kölcsönös megállapodások keretében szervezi a régiók, kistérségek irodalmi emlékházai közötti közvetlen kapcsolatok kialakulásához szükséges kereteket, feltételeket.

    b.) Nemzetközi fórumokon képviseli tagjait.
  • A magyarországi irodalmi emlékházak szakmai színvonalának növelése érdekében:

    a.) folyamatosan tájékoztatja tagjait az irodalmi emlékházak létesítésével és fenntartásával, üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos műszaki, jogszabályi háttér változásáról, a létesítés, karbantartás és működtetés feltételeinek biztosításához igénybe vehető források megszerezhetőségéről (pályázatok);

    b.) közreműködik a szakmai képzés és továbbképzés, az egységes arculatteremtés kérdéseiben;

    c.) folyamatosan tájékozódik az igénybe vehető pénzalapokról, támogatásokról. Tagjai igényeinek megfelelően közreműködik a pályázatok színvonalas kidolgozásában;

    d.) tagjai tevékenységéhez kapcsolódó rendezvényeket, konferenciákat szervez, szakmai, műszaki, jogi információkat gyűjt, rendszerez és bocsát rendelkezésre;

    e.) szakmai és propaganda célú PR tevékenységet végez tagjai munkájának segítése érdekében;

    f.) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítja a kormányzati, önkormányzati, regionális és kistérségi programok közérdekkel összhangban történő kidolgozását.
  • Az Egyesület vállalja, hogy céljai megvalósítása során közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, tőlük támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselői, megyei-, és fővárosi önkormányzati képviselőválasztáson jelöltet nem állít, és nem támogat, és ezt a jövőre nézve is kizárja.
  • Az Egyesület a Kszv. rendelkezéseinek figyelembe vétele szerinti közhasznú szervezetként működik és jön létre, tekintettel ara, hogy a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére az előbb hivatkozott törvény 26. § c) pontjában foglalt alábbi közhasznú tevékenységet látja el:

    4.      „nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés"
    5.      „kulturális tevékenység”
    6.      „kulturális örökség megóvása”
    7.      „műemlékvédelem”

    Az Egyesület az előbbiekben hivatkozott törvény 4. §-ban foglalt rendelkezések szerint közhasznú szervezetként folytatja tevékenységét és működik.
  • Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhet. A közhasznú szolgáltatások igénybevételének feltételeit és módját a Közgyűlés határozza meg. A Közgyűlés döntése nyilvános, azt az Egyesület Hírlevelében, ill. a székhelyén kifüggesztett hirdetőtábláján közzé kell tenni.

IV. A tagsági viszony

  • Az Egyesület tagja lehet az az Emlékház, amelynek alapító okirata, illetve működési engedélye van, és akit legalább 2 tag együttesen ajánl, és elfogadja az alapszabályt.
  • A fentieken túl az új tag felvételéhez a Vezetőség elfogadó határozata és a belépési nyilatkozat aláírása szükséges.
  • A tagsági viszony megszűnik: a kilépés írásbeli bejelentésével a vezetőséghez, a tag halálával, az Egyesület megszűnésével.
  • Az Egyesület tagjai: - alapító tagok - rendes tagok - tiszteletbeli tagok
  • Az alapító tagok az Egyesület alapítói, akik a jelentéti ívet aláírták.
  • A rendes tagok az Egyesület alapító tagjaihoz időközben csatlakozott és a belépési feltételeknek megfelelő természetes és jogi személyek.
  • A tiszteletbeli tagok az Egyesület közgyűlése által felkért személyek. A tiszteletbeli tag felvételét az Egyesület vezetősége terjeszti a közgyűlés elé. A tiszteletbeli tag felvételéhez a közgyűlés 2/3-os szavazata szükséges. A tiszteletbeli tag felvételéhez ezen túl semmilyen más, előzetes feltételnek nem kell teljesülnie. A tiszteletbeli tag jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni, azt támogatni, azonban szavazati joggal nem rendelkezik, nem választható az Egyesület vezetőségébe. A tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni, tagsági viszonya kizárólag a tagsági viszony megszűntetésének bejelentésével és a tag halálával szűnik meg.

V. A tagok jogai és kötelezettségei

  • Az Egyesület rendes tagja jogosult- az Egyesület céljai és feladatkörébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni, az Egyesület bármely tevékenységével, bármely más taggal egyenlő jogokat élvezve részt  venni. - az Egyesület szakmai és egyéb rendezvényein részt venni.- a tiszteletbeli tag kivételével részt vehet a határozathozatalban, választhat és választható az Egyesület szerveibe. - a tag joga, hogy az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát a bíróságon az Etv-ben foglaltak szerint megtámadja.
  • Az Egyesület rendes tagja köteles- a szervezeti életben részt venni, a rábízott illetve elvállalt feladatokat végrehajtani,  tisztségbe való megválasztása esetén ezt a legjobb tudása szerint ellátni, - az Egyesület alapszabálya rendelkezéseinek és a Vezetőség határozatainak betartása, - a vállalt tagsági díjat rendszeresen megfizetni minden évben az esedékesség napjáig, - az Egyesület céljainak elérését segíteni.

VI. Az Egyesület szervezete és működése

  • Az Egyesület vezető szervei: a Közgyűlés, Vezetőség és a Felügyelő Bizottság.
  • A közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlést annak időpontját legalább 30 nappal megelőzően - írásban kell összehívni, a napirend közlésével.A meghívókat az egyesületi tagnyilvántartásban feltüntetett lakcímre kell postázni. A közgyűlés tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a jegyzőkönyvvezető, valamint a közgyűlésen részt vett két tag hitelesít.
  • A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
  • A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján:

    a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
    b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület célja szerinti juttatások keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
  • A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok 50 % + 1 tag jelen van. Határozatképtelenség esetén, 15 napon belüli időpontra összehívott második közgyűlés változatlan napirenddel és a megjelent tagok létszámára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben ezt a tagokkal a közgyűlési meghívóban közölték.
  • A határozatokat szótöbbséggel és nyílt szavazással hozzák, kivéve, ha az alapszabály másképpen nem rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az Egyesület elnökének, távollétében az ülés választott levezető elnökének a szavazata dönt. A határozatokat folyamatos sorszámozással ellátva aHatározatok Könyvében kell nyilvántartani. A bevezetést a közgyűlési jegyzőkönyvben foglaltak alapján az Egyesület elnöke végzi és hitelesíti a bejegyzést.
  • Személyi kérdésekben a döntést hozó szerv jelölőbizottság felállítását igényelheti.
  • A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

    - az alapszabály megállapítása, módosítása,
    - a vezetőség megválasztása, beszámoltatása, az egyes vezetőségi tagok, lemondásának tudomásul vétele,
    - az Egyesület célja és tevékenységi körébe tartozó feladatok meghatározása és végzése,
    - az éves költségvetés, tagdíj meghatározása, a megelőző évi költségvetés felhasználásáról szóló beszámoló megvitatása és elfogadása,
    - az Egyesület belső szabályzatainak megállapítása,
    - az Egyesület feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülés kimondása,
    - a vezetőségi határozatok másodfokú felülbírálata, a vezetőség éves beszámolójának elfogadása,
    - a közhasznúsági jelentés elfogadása,
    - az éves tagdíj összegének és esedékességének megállapítása,
    - a közgyűlés hatásköre mindaz, amit jogszabály ide sorol.
  • Rendkívüli közgyűlést kell összehívni 30 napon belül, ha azt

    - a tagok legalább 1/3-a írásban, az ok és a cél megjelölésével kéri,
    - a Vezetőség indokoltnak tartja,
    - a bíróság elrendeli, vagy
    - a felügyeletet gyakorló ügyészség indítványozza, vagy
    - a Felügyelő Bizottság indítványozza.

VII. Az Egyesület Vezetősége

  • Az Egyesületnek nem lehet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
  • A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más  közhasznú szervezetnél is betölt.
  • A Vezetőség feladatai:

    - előkészíti a Közgyűlést,
    - gazdálkodik a jóváhagyott költségvetés alapján,
    - irányítja és szervezi az Egyesület munkáját,
    - nyilvántartja az Egyesület tagságát,
    - figyelemmel kíséri a tagdíjak befizetését,
    - dönt a tag kizárásáról,
    - folyamatosan figyelemmel kíséri az Egyesület működésének gazdasági és jogi feltételeit,
    - dönt az Egyesület esetleges gazdasági-vállalkozási tevékenységének megkezdéséről és annak feltételeiről,
    - dönt az Egyesület könyvelőjének személyéről (aki nem lehet az Egyesület tagja és megbízatása 1 évre szól, amely meghosszabbítható ) és díjazásáról,
    - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a közgyűlés megbízza.
  • A Vezetőség 5 főből áll, megbízatása 4 évre szól. A vezetőséget az Egyesület közgyűlés választja meg nyílt szavazáson. A vezetőség tagja az elnök, kincstárnok, titkár és 2 vezetőségi tag.
  • A Vezetőség megválasztásakor a vezetőségi tagokra vonatkozó jelölésüket a tagok írásban tehetik meg. Ezeket e jelöléseket a közgyűlés napja előtt legalább 14 nappal  kell Egyesület Elnökének igazolható módon átadni. A jelölő íven szerepelnie kell jelöltenként két-két támogató aláírásának is, a támogatók csak az Egyesület tagjai lehetnek.
  • A Vezetőség szervezi, irányítja az Egyesület munkáját. Tevékenységéről közgyűlést rendszeresen tájékoztatja és jelentősebb kérdésekben köteles állásfoglalását kikérni. Az elnök a közgyűlést évente legalább egy alkalommal összehívja.
  • A Vezetőség évente legalább 3 alkalommal tart ülést. A vezetőségi tagoknak szóló írásbeli meghívókat, valamint a napirendet részükre legalább 14 nappal az ülés előtt kézbesíteni kell.Kivételesen halasztást nem tűrő napirendi pont esetében a vezetőség ülését ettől eltérő módon (pl. telefonon) és a szükséges legrövidebb határidőn belül is össze lehet hívni. A Vezetőség ülésén a felügyelő bizottság elnöke állandó meghívott és tanácskozási joggal részt vehet az ülésen. Az Elnök az ülésekre tanácskozási joggal bárkit meghívhat.
  • A Vezetőség ülései nyilvánosak.
  • A Vezetőség legalább 3 tagjának – beleértve az Elnököt is – jelenlétében határozatképes. A Vezetőség a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
  • Az Egyesület elnöke önállóan képviseli az Egyesületet, a testületi szervek ülései között gondoskodik a határozatok végrehajtásáról. Az Elnök feladata az Elnökség munkarendjének és munkamegosztásának megszervezése, az Egyesület alkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása.
  • Az Egyesület Titkára az Elnök akadályoztatása esetén önállóan képviseli az Egyesületet, a testületi szervek ülései között szervezi az Egyesület életét, gondoskodik a szervezet működéséről. Szervezi a közgyűlés és az Elnökség üléseivel összefüggő adminisztrációs tevékenységet.
  • Az Egyesület Kincstárnoka vezeti az Egyesület pénzügyeit tartalmazó kimutatásokat, folyamatosan tájékoztatja az Egyesület Elnökét a társadalmi szervezet anyagi helyzetéről. A Kincstárnok kötelessége az Egyesület bevételeiről és kiadásairól a számviteli  törvénynek megfelelő nyilvántartás vezetése és az iratok átadása a külsős könyvelőnek. A Kincstárnok részt vesz az Egyesület pályázatainak előkészítésében.
  • A vezetőségi ülés helyszíne az elnök által megjelölt hely.
  • A vezetőség üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnök és a 1 vezetőségi tag aláírásával lát el.

VIII. A Felügyelő Bizottság

  • Az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére háromtagú Felügyelő Bizottság jogosult létrehozni, amelynek tagjait a Közgyűlés 4 évre választja.
  • A Felügyelő Bizottság a tagjai közül elnököt választ. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

    a.) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
    b.) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés    nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást illetve
    c.) az a.) - b.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
  • Az Egyesület Felügyelő Bizottságának nem lehet elnöke vagy tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki. A Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
  • A Felügyelő Bizottság a Közgyűléstől jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
  • A Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – a Közgyűlést és a Vezetőséget össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
  • A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlést, valamint a Vezetőség ülését tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
    a.) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé.
    b.)  a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Ha a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

  • A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok 50%-a +1 tag jelen van. Határozatképtelenség esetén, 15 napon belüli időpontra összehívott második Felügyelő Bizottsági ülés határozatképes, amennyiben azon a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + 1 tag jelen van. A második Felügyelő Bizottsági ülés változatlan napirenddel kerül megtartásra, amennyiben ezt a Felügyelő Bizottság tagjaival az ülés meghívójában közölték.

    Üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább két ülést tart. Üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa felkért tag vezeti. A Felügyelő Bizottság döntéseit nyílt szavazáson, egyszerű szótöbbséggel hozza, üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a Felügyelő Bizottság elnöke gondoskodik.A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

IX. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

  • Az Egyesület vagyona a tagdíjakból, pályázatokon elnyert támogatásokból, magán - és jogi személyek felajánlásaiból, valamint saját gazdálkodásának eredményéből képződik. A felajánlások elfogadásához a vezetőség elfogadó határozata szükséges.
  • Az Egyesület céljai megvalósításának elősegítése érdekében saját gazdálkodást is folytat, melynek keretében árbevétel ellenében különböző szolgáltatásokat nyújt, megbízásokat teljesít, pályázatokon vesz részt.
  • Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A tagok egy évre elfogadott tagdíj összege 10.000 Ft, melyet minden év március 31-ig kell megfizetni.
  • Az Egyesület tisztségviselői feladataikat társadalmi munkában látják el, készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.
  • Gazdálkodási feladatok ellátására tiszteletdíjas munkatársat lehet alkalmazni. Az alkalmaztatás felől a vezetőség dönt.

X. Nyilvántartások vezetése

  • a.) Az Egyesület vezetősége köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a Közgyűlés és a Vezetőség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
    b.) A vezetőszerv döntéseit az érintettekkel a meghozataltól számított 15 napon belül ajánlott küldeményben, vagy más igazolható módon köteles közölni.
    c.) A Közgyűlés és a Vezetőség határozatainak nyilvánossággal való közlése akként történik, hogy az Elnök azokat a meghozataltól számított 15 napon belül közzéteszi az Egyesület internetes honlapján.
    d.) Az Egyesület működése során keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet.
  • a.) Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetve arról saját költségére másolatot készíthet.
    b.) Az Egyesület beszámolóit, a működésének módjára, valamint a szolgáltatásai igénybevételének módjára vonatkozó tájékoztatót az Egyesület a honlapján közzéteszi a nyilvánosság érdekében.

XI. Az Egyesület jegyzése, aláírási jog

Az Egyesület képviseletét az elnök látja el, akként, hogy az Egyesület géppel vagy kézzel írt, előnyomott vagy nyomtatott elnevezése alá saját nevét önállóan írja.Az Egyesület bankszámlája fölött az elnök és a mindenkori kincstárnok együttesen rendelkezik.

XII. Záró rendelkezések

Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az 1989. évi II. és 1997. évi CLVI törvény, továbbá a tarsadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabály rendelkezései az irányadók.
 
Budapest, 2007. december 11. napján