A Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesületének

alapszabálya

 

(a 2018. november 23. napján tartott közgyűlés által elfogadott alapszabály-módosítások aláhúzással kerültek kiemelésre)

 

I.                   Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete

2. Az Egyesület rövid neve: Irodalmi Emlékház Egyesület

3. Székhelye: 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.

4. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Association of Hungarian Literary Memorial Houses

5. Az egyesület honlapjának címe: www.mire.hu

 

II.                Az Egyesület célja, feladatai és tevékenysége

Irodalmi emlékház: egy adott nemzet irodalmának emlékeit funkcionálisan őrző hely, mely egyrészt kultuszhely, a kollektív emlékezet helye, másrészt a kánon alakulásával változó jelentőségű lokális emlékezetközpont. Kollektív emlékezet minden olyan társadalmi  gyakorlat, mechanizmus, intézmény, emlékezeti forma, médium és annak megnyilatkozása (pl. az emlékhelyek, emlékházak), melyet az adott közösség együtt gyakorol, művel, ír; azt sajátjának tekinti. Az emlékezés ilyetén gyakorlatai az önelképzelésre, az önértelmezésre, a kollektív identitásra, a csoport saját énképének folyamatossá tételére, időtállóságára, fenntartására és fenntarthatóságára irányulnak.

 

1. Az Egyesület célja

 

a)                A Magyarországon létező irodalmi emlékházakat működtető jogi és természetes személyek érdekeinek képviselete és összehangolása. Az irodalmi emlékházak megőrzésének, szakszerű helyreállításának, működtetésének, fenntartásának, fejlesztésének elősegítése, új irodalmi emlékházak, kiállítások létrehozásának szakmai támogatása, valamint részvétel az irodalmi emlékházakkal és gyűjteményeikkel kapcsolatos tudományos kutatásokban.

 

b)                Az irodalmi emlékházak korszerű, a társadalmi integráció és kohézió erősítését szolgáló működtetése, valamint a tudásbázishoz való széleskörű hozzáférés feltételeinek biztosítása: irodalmi emlékházak jellemzőit tartalmazó adatbázis létrehozása és rendszeres karbantartása, az emlékházak létezésével és tevékenységével kapcsolatos információk folyamatos publikálása (honlap, évkönyvek).

 

c)       Az irodalmi emlékházak hatékony és tudatosabb oktatási célú működtetése, bekapcsolása közoktatási rendszer hatékonyságát javító programokba, részvétel a múzeumok és iskolák újszerű együttműködésének kialakításában, az oktatás múzeum-használati módszertanának és gyakorlatának minőségi fejlesztése.

 

d)      Az irodalmi emlékházakat működtető szervezetek és személyek jó szakmai együttműködésének elősegítése, az ehhez szükséges információellátás és szakmai érdekképviselet biztosításával, továbbképzések, konferenciák szervezésével, szakmai fórumok működtetésével.

 

e)     Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében nemzetközi jelleggel működik.

 

 

2. Az Egyesület tevékenysége

 

a)        Az Egyesület az emlékházakban felhalmozott tudás közvetítésével, új tanulási formák népszerűsítésével hozzájárul az iskolák oktatói és nevelői munkájához, az ismeretterjesztéssel a szabadidő hasznos eltöltéséhez.

 

b)      Rendszeres kapcsolatot alakít ki az illetékes kormányzati szervekkel, főhatóságokkal, rokon szakmai szervezetekkel és ezek területi szerveivel. Az Egyesület céljai elérésének érdekében a munkakapcsolat elmélyítésével elősegíti az Emlékházak létesítésével és működtetésével kapcsolatos információáramlást.

 

c)         Tagjai véleményének figyelembe vételével állást foglal, és javaslatokat tesz a kormányzati szervek által hozott, a képviselt szakterületet érintő döntések és szabályozók tervezeteivel kapcsolatban.

 

d)      Részt vesz az irodalmi emlékházakkal kapcsolatos kormányzati rendelkezések, pályázati kiírások előkészítésében, igény esetén azok bírálatában, egyeztetésein.

 

e)     Sajátos eszközeivel feltárja, felvállalja és képviseli tagjai érdekeit bel- és külföldön egyaránt, különösen:

·         Kapcsolatot tart kül- és belföldi szervezetekkel, melyekkel kölcsönös megállapodások keretében szervezi a régiók, kistérségek irodalmi emlékházai közötti közvetlen kapcsolatok kialakulásához szükséges kereteket, feltételeket.

·         Nemzetközi fórumokon képviseli tagjait.

 

f)                  A magyarországi irodalmi emlékházak szakmai színvonalának növelése érdekében:

·         folyamatosan tájékoztatja tagjait az irodalmi emlékházak létesítésével és fenntartásával, üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos műszaki, jogszabályi háttér változásáról, a létesítés, karbantartás és működtetés feltételeinek biztosításához igénybe vehető források megszerezhetőségéről (pályázatok);

·         közreműködik a szakmai képzés és továbbképzés rendszerének kidolgozásában és megvalósításában a minőségbiztosításra és az életpálya modell megvalósulására vonatkozó mindenkori szabályozásnak megfelelően;

·         közreműködik az egységes arculatteremtés kérdéseiben;

·         folyamatosan tájékozódik az igénybe vehető pénzalapokról, támogatásokról. Tagjai igényeinek megfelelően közreműködik a pályázatok színvonalas kidolgozásában;

·         tagjai tevékenységéhez kapcsolódó rendezvényeket, konferenciákat szervez, szakmai, műszaki, jogi információkat gyűjt, rendszerez és bocsát rendelkezésre;

·         szakmai és propaganda célú PR tevékenységet végez tagjai munkájának segítése érdekében;

·         javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítja a kormányzati, önkormányzati, regionális és kistérségi programok közérdekkel összhangban történő kidolgozását.

 

g)   Az Egyesület tevékenysége által támogatott közfeladatok jogszabályi megjelölése:

 

·         A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdése, 61/B. § (3) bekezdése („kulturális örökség védelme, nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele”)

·         Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontja, 23.§ (4) bekezdés 17. pontja, 23. § (5) bekezdés 13. pontja („kulturális szolgáltatások”, ennek keretében „kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása”; „kiemelt kulturális örökség védelme”)

 

 

III.             Az Egyesület működésével kapcsolatos általános szabályok

 

1.    Az Egyesület vállalja, hogy céljai megvalósítása során közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, tőlük támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselői, megyei, és fővárosi önkormányzati képviselőválasztáson jelöltet nem állít, és nem támogat, és ezt a jövőre nézve is kizárja.

 

2.    Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület szolgáltatásaiból.

 

3.    Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

 

 

IV.             A tagsági viszony

 

1.        Az Egyesület tagjai lehetnek a magyarországi és a határon túli magyar vonatkozású irodalmi emlékházak, valamint irodalmi gyűjteménnyel rendelkező intézmények, szervezetek, illetve azon természetes személyek, illetve jogi személyek (pl. önkormányzat, muzeális intézmény, civil szervezet) valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, akik részt vesznek valamelyik irodalmi emlékház vagy irodalmi gyűjteménnyel rendelkező intézmény, szervezet működtetésében, egyetértenek az Egyesület célkitűzéseivel, valamint az alapszabály rendelkezéseit elfogadják és magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Tag lehet továbbá – a fent leírt keretek között működő – színháztörténeti és zenei emlékház, gyűjtemény, intézmény, illetve szervezet, illetve annak fenntartója vagy működtetője, amelynek tevékenysége az Egyesület, illetve tagjai irodalmi tevékenységéhez kapcsolódik, kulturális vonatkozásaiban azt kiegészíti.

 

2.              A fentieken túl az új tag felvételéhez a belépési nyilatkozat aláírása és az Elnökség elfogadó határozata szükséges.

 

3.      A tagsági viszony megszűnik:

 

a)      a kilépési szándék Elnökséghez történő írásbeli bejelentésével a bejelentés Elnökséghez történő megérkezésének napján,

b)      a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

c)      az Egyesület megszűnésével, illetve

d)      ha a tag nem felel meg a tagsági jogviszony Alapszabályban foglalt feltételeinek, és az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondja.

 

4.      Az Egyesület tagjai: alapító tagok, rendes tagok, tiszteletbeli tagok

 

5.      Az alapító tagok az Egyesület alapítói, akik az alakuló közgyűlés jelenléti ívét aláírták.

 

6.      A rendes tagok az Egyesület alapító tagjaihoz időközben csatlakozott és a belépési feltételeknek megfelelő személyek.

 

7.      A tiszteletbeli tagok az Egyesület közgyűlése által felkért személyek. A tiszteletbeli tag felvételét az Egyesület vezetősége terjeszti a közgyűlés elé. A tiszteletbeli tag felvételéhez a közgyűlésen jelen lévő tagok 2/3-os szavazata szükséges. A tiszteletbeli tag felvételéhez ezen túl semmilyen más, előzetes feltételnek nem kell teljesülnie. A tiszteletbeli tag jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni, azt támogatni, azonban szavazati joggal nem rendelkezik, nem választható az Egyesület elnökségébe és felügyelő bizottságába. A tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni, tagsági viszonya kizárólag a tagsági viszony megszűntetésének bejelentésével és a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg.

 

8.      A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén kizárás nem alkalmazható.

 

V.                A tagok jogai és kötelezettségei

 

1.                Az Egyesület alapító és rendes tagja jogosult

 

a)        az Egyesület tevékenységében részt venni,

b)        az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni,

c)        a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, javaslatokat, észrevételeket tenni.

d)        az Egyesület irataiba betekinteni,

e)        az Egyesület céljai és feladatkörébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni, az Egyesület bármely tevékenységében, bármely más taggal egyenlő jogokat élvezve részt  venni,

f)          az Egyesület szakmai és egyéb rendezvényein részt venni,

g)        arra, hogy az Egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

 

A tag a Közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja azzal, hogy ilyen meghatalmazás más tag részére is adható. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni, és azt a Közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

 

 

2.       Az Egyesület alapító és rendes tagja köteles

 

a)      a szervezeti életben részt venni, a rábízott illetve elvállalt feladatokat végrehajtani,  tisztségbe való megválasztása esetén ezt a legjobb tudása szerint ellátni,

b)      betartani az Egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak rá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit,

c)      a tagdíjat rendszeresen megfizetni minden évben az esedékesség napjáig,

d)      az Egyesület céljainak elérését segíteni, nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét,

e)      lakcímét vagy székhelyét és hivatalos elérhetőségét annak megváltozását követően 8 napon belül az Elnökségnek bejelenteni,

f)        természetes személy tag köteles a Közgyűlésén személyazonosságát igazolni, szavazati jogát csak ezt követően gyakorolhatja. Jogi személy tag Közgyűlésen megjelent képviselője köteles képviseleti jogosultságát meghatalmazással – vagy más megfelelő módon - igazolni, szavazati jogát csak ezt követően gyakorolhatja.

 

VI.             Az Egyesület szervezete és működése

 

1.       Az Egyesület szervei: a Közgyűlés, Elnökség és a Felügyelő Bizottság.

 

2.   A közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlést annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően írásban, igazolható módon kell összehívni, a napirend közlésével. A meghívókat az egyesületi tagnyilvántartásban feltüntetett lakcímre/székhelyre kell postázni, vagy a tag által az elektronikus kapcsolattartásra megadott e-mail címre kell elektronikusan elküldeni. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak a kapcsolattartásra megadott elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy az elektronikus kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést az eredeti időpontban akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

 

3.     A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését; valamint a közgyűlés javasolt napirendjét olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában, az eredeti közgyűlés napjára is összehívható.

 

4.     A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított három munkanapon belül a tagok és a Felügyelő Bizottság az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik írásban, a kiegészítés szándék indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

5.     A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

6.                 A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

 

7.     A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá, valamint a közgyűlésen részt vett, erre megválasztott egy tag hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

 

a)      az egyesület nevét, székhelyét,

b)      a közgyűlés helyét, idejét,

c)      a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét

d)      a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat

e)      a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok, ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát, ha lehetséges személyét

f)        a döntések tartalmát, időpontját és hatályát.

 

 

8.                A közgyűlés ülései zártkörűek, azonban a közhasznúság megszerzése esetén a közhasznúság bírósági nyilvántartásba vételétől kezdve nyilvánosak, ez esetben a közgyűlési meghívót az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

9.                A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

10. Nem vehet részt a közgyűlés határozathozatalában továbbá az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pont szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület célja szerinti juttatások keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

11. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Határozatképtelenség esetén tizenöt napon belüli időpontra összehívott megismételt közgyűlés változatlan napirenddel és a megjelent tagok létszámára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben ezt a tagokkal a közgyűlési meghívóban közölték.

 

12. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

13. Személyi kérdésekben a közgyűlés jelölőbizottság felállítását igényelheti.

 

14. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

a)        az alapszabály elfogadása, módosítása,

b)             a vezető tisztségviselők megválasztása, az egyes elnökségi tagok lemondásának tudomásul vétele, visszahívása,

c)            az Egyesület céljának és tevékenységi körébe tartozó feladatainak meghatározása,

d)           az éves költségvetés elfogadása, a megelőző évi költségvetés felhasználásáról szóló beszámoló megvitatása és elfogadása,

e)            az Elnökség éves szakmai beszámolójának elfogadása,

f)             az éves tagdíj összegének és esedékességének megállapítása,

g)             az Egyesület megszűnésének, egyesülésének, szétválásának elhatározása,

h)           a döntés mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály a hatáskörébe utal.

 

15. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni 30 napon belül, ha azt

a)      a tagok legalább egyharmada írásban, az ok és a cél megjelölésével kéri,

b)      az Elnökség indokoltnak tartja,

c)      a bíróság elrendeli,

d)      a törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség indítványozza,

e)      a Felügyelő Bizottság indítványozza,

f)       az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

g)      az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,

h)      az egyesület céljainak elérése veszélybe került vagy

i)       egyéb jogszabály által meghatározott esetben.

 

16.      Az f)-g) pontok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

17. Az éves beszámolót az Elnökség terjeszti elfogadásra a közgyűlés elé. A Felügyelő Bizottság véleményének meghallgatása után a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt az éves beszámoló elfogadásáról

 

VII.          Az Egyesület Elnöksége

 

1.                Az Egyesület ügyvezető szerve az Elnökség. Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai. Az Elnökség 5 főből áll. Az Elnökség tagjai az Elnök, a Kincstárnok, a Titkár és 2 elnökségi tag.

 

2.                Az Elnökség tagjait a közgyűlés választja meg titkos szavazáson öt évre. Az Elnökség tagjává választható bármely tag, illetve a taggal munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási viszonyban álló természetes személy. Az Elnökség tagjainak legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

 

3.                Az Elnökség megválasztásakor az elnökségi tagokra vonatkozó jelölésüket a tagok már a közgyűlés előtt is megtehetik. A jelöléseket a közgyűlés napja előtt az Egyesület elnökének kell írásban megküldeni, vagy más igazolható módon átadni. A jelölő íven szerepelnie kell jelöltenként két-két támogató aláírásának is, a támogatók csak az Egyesület tagjai lehetnek. Jelöltet állítani a tisztújító közgyűlésen is lehet, ha a jelölést legalább két tag támogatja.

 

4.                Az Elnökség feladatai:

 

a)      a közgyűlés előkészítése, összehívása, a tagság és a felügyelő bizottság értesítése

b)      gazdálkodás a jóváhagyott költségvetés alapján,

c)      az Egyesület vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,

d)      a beszámolók és az éves költségvetés elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése,

e)      az Egyesület munkájának irányítása és szervezése, napi ügyeinek vitele, hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,

f)        az Egyesület tagságának nyilvántartása, döntés tag felvételéről, tagsági jogviszony felmondásáról,

g)      a tagdíjak befizetésének figyelemmel kísérése,

h)      az Egyesület működésének gazdasági és jogi feltételeinek figyelemmel kísérése,

i)        az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,

j)        az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

k)      döntés az Egyesület esetleges gazdasági-vállalkozási tevékenységének megkezdéséről és annak feltételeiről,

l)        döntés az Egyesület könyvelőjének személyéről és díjazásáról, szükség esetén szerződéskötés a könyvelővel,

m)    az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele,

n)      ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a közgyűlés megbízza, vagy jogszabály a hatáskörébe utal.

 

5.                Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az elnökségi tagoknak szóló írásbeli meghívókat, valamint a napirendet részükre legalább öt nappal az ülés előtt kézbesíteni kell. Kivételesen halasztást nem tűrő napirendi pont esetében az Elnökség ülését ettől eltérő módon (pl. telefonon) és a szükséges legrövidebb határidőn belül is össze lehet hívni. Az Elnökség ülésén a Felügyelő Bizottság elnöke állandó meghívott és tanácskozási joggal részt vehet az ülésen. Az Elnök az ülésekre tanácskozási joggal bárkit meghívhat.

 

6.                Az Elnökség ülései zártkörűek, azonban a közhasznúság megszerzése esetén a közhasznúság bírósági nyilvántartásba vételétől kezdve nyilvánosak (amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható). Nyilvános elnökségi ülés esetén az elnökségi ülésre szóló meghívót az Egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

7.                Az Elnökség az Elnök és legalább további két tagjának jelenlétében határozatképes. Az Elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

 

8.                Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pont szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa a határozat alapján

 

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

9.        Az Egyesület Elnöke önállóan képviseli az Egyesületet, a testületi szervek ülései között gondoskodik a határozatok végrehajtásáról. Az Elnök feladata az Elnökség munkarendjének és munkamegosztásának megszervezése, az Egyesület alkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása.

 

10.    Az Egyesület Titkára az Elnök akadályoztatása esetén önállóan képviseli az Egyesületet, a testületi szervek ülései között szervezi az Egyesület életét, gondoskodik a szervezet működéséről. Szervezi a Közgyűlés és az Elnökség üléseivel összefüggő adminisztrációs tevékenységet.

 

11.    Az Egyesület Kincstárnoka vezeti az Egyesület pénzügyeit tartalmazó kimutatásokat, folyamatosan tájékoztatja az Egyesület Elnökét az Egyesület anyagi helyzetéről. A Kincstárnok kötelessége az Egyesület bevételeiről és kiadásairól a számviteli  törvénynek megfelelő nyilvántartás vezetése és az iratok átadása a külsős könyvelőnek. A Kincstárnok részt vesz az Egyesület pályázatainak előkészítésében.

 

12.    Az elnökségi ülés helyszíne az elnök által megjelölt hely.

 

13.    Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnök és egy elnökségi tag aláírásával lát el.

 

14.    Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 

 

15.    A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. 

 

16.    A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más  civil szervezetnél is betölt.

 

 

VIII.       A Felügyelő Bizottság

 

1.       Az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére háromtagú Felügyelő Bizottságot hoz létre, amelynek tagjait a közgyűlés öt évre választja. A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

 

2.      Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.  Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 

 

3.      A Felügyelő Bizottság a tagjai közül elnököt választ. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke, tagja az a személy, aki

a) az Egyesület Elnökségének tagja,

b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés    nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást illetve

d) az a) - c) pontban meghatározott személyek Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pont szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa.

 

4.     A Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más civil szervezetnél is betölt.

 

5.      A Felügyelő Bizottság az Elnökségtől jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

 

6.       A Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – a közgyűlést és az Elnökséget össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

 

7.       A Felügyelő Bizottság köteles a közgyűlést, valamint az Elnökség ülését tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé,

b)  a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Ha az Elnökség, illetve a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

 

8.      A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van.

 

9.       Üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább egy rendes ülést tart. Üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa felkért tag vezeti. A Felügyelő Bizottság döntéseit nyílt szavazáson, egyszerű szótöbbséggel hozza, üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a Felügyelő Bizottság elnöke gondoskodik.

 

IX. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

 

1.         Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére kell fordítania.

 

2.       Az Egyesület vagyona a tagdíjakból, pályázatokon elnyert támogatásokból, költségvetési támogatásokból, magán- és jogi személyek felajánlásaiból, valamint saját gazdálkodásának eredményéből képződik. A felajánlások elfogadásához az Elnökség elfogadó határozata szükséges.

 

3.       Az Egyesület céljai megvalósításának elősegítése érdekében árbevétel ellenében különböző szolgáltatásokat nyújthat, megbízásokat teljesíthet, pályázatokon vehet részt.

 

4.       Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A közgyűlés eltérő döntése hiányában az éves tagdíj összege 10 000,- (tízezer) forint, melyet minden év május 31-ig kell megfizetni. A tag indoklással ellátott egyedi, írásbeli kérelmére az Elnökség a tagdíj mértékét az adott évben mérsékelheti.

 

5.       Az Egyesület tisztségviselői feladataikat társadalmi munkában látják el, készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.

 

6.       Gazdálkodási feladatok ellátására tiszteletdíjas munkatársat lehet alkalmazni, az alkalmazásról az Elnökség dönt.

 

X. Nyilvántartások vezetése

1. Az Elnökség köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a közgyűlés és az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. A határozatokat folyamatos sorszámozással ellátva a Határozatok Könyvében kell nyilvántartani. A Felügyelő Bizottság köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.

2. A közgyűlés, illetve az Elnökség döntését az érintettekkel a meghozataltól számított 15 napon belül az Elnökség ajánlott küldeményben, vagy más igazolható módon köteles írásban közölni.

 

3. A közgyűlés és az Elnökség nyilvánossághoz szóló határozatait az Elnök a meghozataltól számított 15 napon belül közzéteszi az Egyesület internetes honlapján.

 

4.                Az Egyesület működése során keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén a Titkárral előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet.

 

 

XI. Az Egyesület jegyzése, aláírási jog

 

Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök önállóan látja el, akként, hogy az Egyesület géppel vagy kézzel írt, előnyomott vagy nyomtatott elnevezése alá saját nevét önállóan írja. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

 

 

XII. Záró rendelkezések