Archívum

Szűrés
Katona József Emlékház, Kecskemét

MAGYARÓRA ÉS AZ ÉDES ANYANYELVÜNK

2022. május 27.

Kedves Kollégák!

 

A MAGYARÓRA  és az ÉDES ANYANYELVÜNK

című folyóiratok bemutatása a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek

Katona József Emlékházban áprilisban az előadók betegsége miatt elmaradt.

A rendezvény új időpontja:

 

2022. május 27. (péntek) 14 óra

 

A legújabb számokat bemutatják:

 Baranyai Katalin szerkesztő

Blankó Miklós szerkesztő

Cservenka Judit szerkesztő

Fráter Zoltán főszerkesztő

Mindenkit szeretettel várunk!

 

Katona József Emlékház, Kecskemét

MAGYAR SZÉPPRÓZA NAPJA

2022. február 18.

MEGHÍVÓ

A Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek

Katona József Emlékház,

a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület és a

Magyar Irodalomtörténeti Társaság helyi csoportja

tisztelettel meghívja Önt és családját, ismerőseit

 

a MAGYAR SZÉPPRÓZA NAPJA

alkalmából 

 

a Katona József Emlékházba

2022. február 18-án (pénteken) 14.00 órára

 

PROGRAM

 

Előadás

Székelyné Kőrösi Ilona

Jókai Mór kecskeméti kapcsolatai

 

Felolvasás

szabadon választott szépprózai művekből.  

Várjuk az önként jelentkezőket 4-5 perces

szépirodalmi részletek felolvasásával.

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

József Attila emlékhely, Budapest

Élet(rajz) és irodalom I.

2022. február 17.

Szeretettel meghívjuk Önt és családját a József Attila Irodalmi Szalon február 17-én, 18.00 órakor kezdődő estjére.

 

Életrajz és irodalom 1.

 

Fehér Renátó költővel beszélget Mécs Anna író:

Helyszín: József Attila Emlékhely (1095 Bp. Gát u. 3.)

 

Belépőjegy: 500 Ft

 

 

Katona József Emlékház, Kecskemét

Bodri Ferencre emlékezünk

2022. február 5.

 

A Bodri Ferenc Baráti Kör 2022. február 25-én (pénteken) 14 órától a Katona József Emlékházban tartja összejövetelét.

 

A rendezvény kapcsolódik az Emlékházban rendezett Bodri Ferenc emlékkiállításhoz. A kötetlen program keretében lehetőség lesz Bodri - művek bemutatására (eredetiben vagy vetítettképes formában), és a művésszel kapcsolatos emlékek, élmények, alkotások felidézésére.

"BODRI FERENC Kecskeméten született 1943. február 28-án. Édesanyja egyedül nevelte, 1994-ben bekövetkezett haláláig vele élt. Az általános iskolát Kecskeméten fejezte be 1957-ben, majd 1961- ben Budapesten érettségizett a Képző-és Iparművészeti Gimnáziumban.  1961–1965-ig a Pannónia Rajzfilmstúdióban fázisrajzolóként dolgozott. 1971-ben szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán. Mestere Fónyi Géza volt. Ebben az évben költözött vissza szülővárosába. Alkotói pályája elején táblaképeket festett. Az 1970-es évek közepétől készített illusztrációkat irodalmi művekhez. József Attila versvilága hosszú ideig foglalkoztatta, ezek legismertebb alkotásai közé tartoznak. (Medáliák, Kertész leszek, „Költőnk és kora”, Karóval jöttél, Én ámulok...) Készített illusztrációkat Katona József Bánk bánjához, Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Radnóti Miklós, Csukás István, és Nagy László verseihez. Az elmúlt évtizedekben számos kortárs alkotó könyve jelent meg az ő rajzaival. Bodri Ferenc illusztrációival látott napvilágot 1990-ben Beregszászi János Tűzből mentett versek című kötete is. Rajzai folyóiratokban, pl. a Forrásban is megjelentek. Az 1970-es évektől rendszeresen részt vett egyéni és csoportos kiállításokon. A Pedagogia Sub Rosa Kulturális Egyesület szervezésében Kecskeméten gyermekművészeti műhelyt vezetett. Munkái főként magánszemélyeknél találhatók, de közgyűjteményekben is megőrzésre kerültek (pl. Kecskeméti Képtár). A Katona József Emlékház felkérésére a Bánk bán illusztrációk (2006) és az Illusztrációk Petőfi verseihez című sorozat (2009) készült. Bemutattuk József Attila sorozatát, és 60. születésnapja alkalmából is rendeztünk kiállítást.

             Bodri Ferenc szerényen, visszahúzódóan élt. Csendes, érzékeny és sebezhető volt, de ő maga nem bántott senkit. A sikert, a nyilvánosságot, a megnyitók rivaldafényét csendesen, megilletődve viselte.  Nem tartozott a törtetők és az anyagilag sikeres alkotók közé. Gyakran küzdött hétköznapi gondokkal. De alkotás nélkül nem telt el egyetlen napja sem. Meghatározó élményeit és ars poeticáját a szellemóriásokkal való azonosulás és saját életének traumái táplálták.

             Gyakran találkozhattunk vele a Nagykőrösi utcán, a vasútállomás felé sétálva. A magam tapasztalatából tudom, ha József Attiláról, Radnótiról vagy a Bánk bánról kezdtünk beszélgetni, már idézte is a szövegeket. Mintha élő verseskötetek lettek volna a fejében...

             Önpusztító életet élt, sokan tudták róla. Azt talán kevesebben, hogy a második világháború mekkora traumát jelentett az ő életében. Szülei friss házasok voltak, amikor édesapja megkapta a behívót. (Ahogyan megfestette édesapját és édesanyját egymás mellett, úgy ő sohasem láthatta őket.)  1942 júniusában Kecskemét főterén katonai pompával búcsúztatták azokat a kecskemétieket, akik a vasútállomásról vonattal indultak, majd 1000 kilométeres gyalogmenet után érkeztek meg a Don-kanyarba, a második világháború legtragikusabb helyszínére, a doni pokolba. Idősebb Bodri Ferenc, aki a levelei alapján művelt és érzékeny fiatalember volt, még hónapokig őrizte a búcsúzáskor kapott, elhervadt virágot. A frontról küldött lapjaiból megismerhetjük a gyönyörű és erős fiatalasszonyt, a későbbi Mamát is. A "bébi" érkezéséről ott, a Don mentén értesült. 1943 januárjában szabadságra készült, azt remélte, mielőbb Kecskemétre érkezhet. Az emlékezetes januári események, a második magyar hadsereg megsemmisülése ezt megakadályozta. Idősebb Bodri Ferenc soha nem tért haza, fiával soha nem találkozhatott. 2013-ban egy évfordulós rendezvény keretében köszöntöttük Kecskeméten Bodri Ferencet és sorstársait, akik egyidősek ezzel a veszteséggel, és nem ismerhették az édesapjukat. Ekkor olvashattam a frontról küldött lapokat és beszélhettem róla a művésszel. A fiatal édesanya nem ment férjhez, hosszú évekig várta haza a férjét. A kisiskolás Bodri Ferit csúfolták, mert nem volt édesapja. Később azt is felrótták, hogy apja a múlt rendszer hadseregében szolgált...) Ferenc hosszú ideig kijárt a vasútállomásra, hátha valamelyik vonattal megérkezik Apa. Egyetlen támasza a Mama volt, s így talán érthető az ő alakjának gyakori megjelenése a művész munkáiban.

             Bodri Ferenc keveset írt és keveset beszélt önmagáról. Gondolatait, üzeneteit inkább rajzokba öntötte. Az életéről és ars poeticájáról szóló írásai a kivételek közé tartoznak.

2006 áprilisában, egy kézzel írott önéletrajzában így fogalmazott:

"Egyedül maradtam. Azt köszönhetem a gondviselésnek, a tavalyi évben megjelent egy őrangyal (az őrangyal itt van köztünk, köszönet neki mindenért), akinek nagyon hálás vagyok. Hogy mit hoz a jövő, tudom, mint a jós. (A vége az biztos!)

             Egy hosszabb írásában szólt arról, (Nagy Balog Jánosról szóló tanulmány), mit akar a művész?

            "Mit akar a művész?

A művész a műben összegez valamit, befejez valami összefüggést, rendet, amit nagyobb érzékenységgel meglesett a világban. Fölhívja a figyelmet valamire, amit ő fontosnak tart, s amit a gyakorlatlanabb szemlélő elől a világ tárgyainak és jelenségeinek végtelen gazdagsága elrejt. Ezzel részt vállal a világ titkainak kifürkészésében az emberi közösség egészséges kiépítésében. Ha ez megvan a képben, akkor mindegy mikor festették, hétköznap vagy vasárnap, pénzért vagy magányos szorgalomból. Akkor műalkotás született.   

A jó műalkotások csalhatatlanul felismerhetőek arról, hogy jellemet formáló erejük van. Az ember betájolhatja rájuk az életét, mint a csillagokra.

Mindenki maga választja meg a csillagait amelyekre pályakezdéskor sorsát bízza és később is segítségére lesznek.

Az ember addig él amíg emlékeznek rá.

Ezt az emlékezést ki kell érdemelni a közössége anyagi vagy szellemi gyarapítását előidéző munkával.

A művészet eszközei alkalmasak arra, hogy az emberek az időben előre nyúljanak így saját maguk és koruk gondolatvilágát a távoli jövő emberének átmentsék.

A festőt a képe minősíti. Azt hagyja hátra maga után, és amikor ő már nincs, akkor a kép vall róla és a korról, amelyben alkotott. Ha a kép rossz, úgy előbb utóbb kiselejteződik. Amikor egy festő művei nem hatnak már, kidobják őket, akkor  alkotójuk végleg   meghal."(Székelyné Kőrösi Ilona)

 

 

 

Katona József Emlékház, Kecskemét

KERT, VERSEK, KÉPEK

2022. február 4.

KERT, VERSEK, KÉPEK címmel BELLA RÓZSA  tanár, grafikusművész

tart előadást a Katona József Emlékházban 2022. február 4-én (pénteken) 14 órától.

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

 

Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek

Katona József Emlékház

6000 Kecskemét, Katona József u.5. T/F: 76/328 420,

klio.ilona@t-online.hu, www.emlekhazak.hu

 

Katona József Emlékház, Kecskemét

Bodri Ferenc Emlékkiállítás

2022. január 28.

MEGHÍVÓ

Tisztelettel meghívjuk

a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek

Katona József Emlékházba

 

 2022. január  28. (péntek) 14 órára

a

BODRI FERENC EMLÉKKIÁLLÍTÁS

megnyitó ünnepségére

 

A kiállítást megnyitja:

KRISKÓ JÁNOS televíziós újságíró  

 

A megnyitót követően

a Petőfi emlékév jegyében folytatódik a program.

 

Székelyné Kőrösi Ilona 

Egy Petőfi-vers helytörténeti háttere

címmel tart előadást

 

Közreműködik: Bajtai Mária

a Magyar Irodalomtörténeti Társaság

helyi tagozatának elnöke

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

KKMM Katona József Emlékház

6000 Kecskemét, Katona József u.5. T/F: 76/328 420,

 klio.ilona@t-online.hu, www.emlekhazak.hu

 

Katona József Emlékház, Kecskemét

A MOLDVAI MAGYARSÁG TÖRTÉNETE

2021. december 10.

MEGHÍVÓ

 

Tisztelettel meghívjuk

a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek

Katona József Emlékházba

 

2021. december  10. (péntek) 14 órára

 

A MOLDVAI MAGYARSÁG

TÖRTÉNETE

címmel

Csoma Gergely

szobrászművész, néprajzkutató

tart előadást

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

A járványügyi szabályoknak megfelelően

az Emlékház területén is kötelező a maszk viselése!

 

József Attila emlékhely, Budapest

Gyertyagyújtás

2021. december 3.

Szeretettel meghívjuk Önt és családját 2021. december 3-án 17.00 órakor

József Attila halálának 84. évfordulója alkalmából tartandó Gyertyagyújtás c. megemlékezésünkre.

 

Beszédet mond: N. Horváth Béla irodalomtörténész

Közreműködik: Baráth Zsófia és Borbély Mihály

 

Helyszín: a József Attila Emlékhely udvara

(1095 Bp. Gát u. 3.)

 A belépés ingyenes.

 

1/37