József Attila emlékhely – Budapest

József Attila emlékhely
Budapest

A kiállítás kurátora: H. Bagó Ilona
Látványterv: Kemény Gyula
Arculat és tipográfia: Széki András
Belsőépítész: Mag Ildikó
Designbeton: Hukaya Simon

 

József Attila
(1905–1937)

Eszmélet

1905. április 11. határnap volt. Ettől kezdve a Gát utca 3. egy különleges térré és az idő kezdetévé vált, József Attila éppen ott történt megszületése miatt elvesztette véletlenszerűségét. A létrejövő majd alakuló, végül Szárszón szétfoszló test, az alig 33 évnyi idő, az általa, benne megformálódó költői képek, cselekvések, szavak miatt jelentéses, tanulságos tereket hoznak létre. Olyanokat, amelyeket nemcsak kívülről méregethetünk csodálkozva, hanem benne kínunkra, kedvünkre ellakhatunk.

Az apró szoba-konyha, a gang, a ház, az utca, a Ferencváros, Budapest, sőt a versekben megjelenő egész világ a tér és idő sima felületét jelekké avatják, a szótlant szóhoz juttatják nekünk kései olvasóknak. A belső és a külső rejtélyes párhuzama ez; a semlegesből otthon születik. 1925 tavaszán a születésnapját ünneplő költő Április 11. című versében írja, hogy akkor, egykor „nagy szél kapott föl egyszer engem / Hirtelen áprilisi estén” és vitte e szél a megszületőt a „Pesti csatakos külvárosba”. A „lakozás”, az otthon egyben teremtés, poieszisz is, költészet, melyben az ember a világ, a tér és önmaga egybetartozását, összefüggését fedezi fel, dolgozza ki. József Attila alig volt húszéves, amikor varázsütéssel alakította át a magyar költészetet, új tereket, tárgyakat rajzolt, új történeteket, sorsokat fedezett fel. Versei nyomában valami, talán az egész önmagunkról való beszéd alapvetően átalakult.

Minden nagy költő kijelöl, megél, és ezzel teremt olyan külső-belső tereket, amelyek az általa képviselt létfelfogás megfelelő keretei lesznek. József Attila számtalan helyen lakott, de igazán otthona sehol sem volt. A külváros, eredete szerint a Ferencváros és a Gát utca volt számára az a tér, amelyben a belső viszonyok, érzelmek leképeződtek, a táj és a lélek egyenértékű dolgok lettek, egymásra vetítve mutatták meg közös lényegüket.

Pilinszky János írta József Attiláról 1962-ben: „Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.” Egy tárgyszerűbb dolgokra is kitérő felsorolásba bekerülne a Gát utcai ház éppúgy, mint Szárszó sínei, helyek, amelyek tükrében megérthetjük önmagunkat. 

Bókay Antal

József Attila kötetei

Szépség koldusa, 1922
Nem én kiáltok, 1925
Nincsen apám se anyám, 1929

Döntsd a tőkét, ne siránkozz, 1931
Külvárosi éj 1932

Medvetánc, 1934
Nagyon fáj, 1936

 

Elérhetőségek

József Attila Emlékhely
1093 Budapest, Gát utca 3.


Telefon: (06 1) 216 6127
internet: www.jaemlekhely.hu, www.ferencvaros.hu
e-mail: jaemlekhely@gatu.hu
Nyitva tartás:
keddtől péntekig 10-18 óráig
szombat-vasárnap 10-17 óráig