Az Ady Endre Emlékmúzeum 1955. május 26-án került felavatásra Nagyváradon, a városban, amelyhez ezer szál fűzte a költőt. Négyévnyi újságírói tevékenysége meghatározónak bizonyult a személyisége későbbi alakulására nézve. „Nagyvárad s a Nagyváradi Napló volt életemnek s energiámnak tetője” – fogalmazott ő maga egy 1912. október 3-án kelt levelében.

A költőt őszinte és hosszan tartó barátságok kötötték Váradhoz, itt ismerte meg múzsáját, Lédát, és itt vált vitathatatlan vezéregyéniségévé A Holnap nevű innovatív irodalmi mozgalomnak.

Várad mindig élen járt a költőóriás örökségének ápolásában. Közvetlenül Ady halála után, 1919 februárjában itt alakult meg az első Ady-társaság, amelynek célkitűzései között szerepelt a költő iratainak és az utána maradt relikviáknak az összegyűjtése és megőrzése.

1942-ben a város közpénzből vásárolta meg Rozsnyay Kálmántól a híres Ady-gyűjteményt, emlékmúzeum alapításának céljából. A háború a terv megvalósítását meghiúsította, a városházán őrzött gyűjtemény pedig súlyos károkat szenvedett.

A váradi Néptanács 1955 januári döntésével megszületett az Ady Endre Emlékmúzeum létrehozásának jogi alapja. Időközben, az akkori művelődésügyi minisztérium határozatának köszönhetően, Nagyváradra került a zilahi gyűjtemény, amelyet a költő édesanyja adományozott az ottani gimnáziumnak 1935-ben. Ez a két gyűjtemény szolgált alapul az emlékmúzeum kollekciójának, amelynek megszervezésében fontos szerepet játszott Tabéry Géza nagyváradi író, Ady egykori közeli barátja.

A múzeumnak az egykori Mülleráj, a századforduló nagy népszerűségnek örvendő kávéházáépülete ad otthont. Az eredeti, 1869-ben befejezett épület 1895-ös újjáépítésekor nyerte el mostani formáját. A kokett, teraszos kávéház a fiatal Ady egyik kedvenc helye volt, a kor szokásainak megfelelően nemcsak kikapcsolódásra, hanem munkára is. Nyaranta a terasz jobb sarkában állt törzsasztala, amely mellett számos riportját és publicisztikáját írta.

A múzeum anyaga Ady váradi életének és tevékenységének bemutatására fekteti a hangsúlyt. A kiállított tárgyak elsősorban publicisztikai, illetve A Holnap Irodalmi Társaság keretében folytatott munkásságát mutatják be.

A kiállítást Ady életének és tevékenységének fontos érmindszenti, nagykárolyi, zilahi, debreceni, budapesti, csucsai és párizsi eseményeiről szóló információk egészítik ki.

A múzeum új bázisgyűjteménye a két oldalsó helyiségben a korabeli szerkesztőségek és kávéházak hangulatát idézi meg, ami annál is találóbb, hiszen a múzeum jelenlegi épülete annak idején kávéházként működött.

Az Ady Endre Emlékmúzeum célja megmutatni a nagyközönségnek azt a dinamikus és  kozmopolita kulturális-társadalmi környezetet, azt a Váradot, amelyben Ady élt, alkotott, szeretett és szenvedett.