Petőfi Irodalmi Múzeum - A Magyar Nyelv Múzeuma

Sátoraljaújhely-Széphalom
    Emlékház

    Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén 2008. április 23-án nyílt meg A Magyar Nyelv Múzeuma. Az Európában egyedülálló intézmény modern és mégis tájba illő impozáns épületét Radványi György Ybl-díjas építész tervezte. A múzeum létesítésének gondolata Dr. Pásztor Emil nevéhez fűződik, aki az egri tanárképző főiskola tudós nyelvésze, a Kazinczy Ferenc Társaság tagja volt.

    „Szokott ösvényen szokatlanul” 

    A „Szokott ösvényen szokatlanul” című kiállítás mind tematikájában, mind a megvalósításában új, egyedi, hiszen az országban egyetlen állandó, Kazinczy Ferenc életét és munkásságát bemutató installáció, mely olyan koncepcióra épült, hogy nem egy-egy témakört emel ki a széphalmi író, irodalomszervező életéből, hanem a teljességre való törekvéssel rajzolja meg emberi és alkotói portréját.

    A 2021. június 21-én nyílt kiállítás Kazinczy Ferencnek állít emléket, bemutatja gazdag életútját, kiemeli közéleti szerepét, valamint a nyelvújítás terén végzett munkásságát, fordítói tevékenységét. Eredeti műtárgyakkal és műtárgymásolatokkal, enteriőrökkel érdekes installációt kínál, melyben a hagyományos kiállítási elemek mellett a mai kor elvárásainak megfelelően multimédiás eszközök is helyet kaptak. Így például a tárlatban a látogató megtekintheti Kazinczy Ferenc egykori bútorait, festményeit, ugyanakkor megtapasztalhatja a széphalmi „szent öreg” élete során átélt élményeket, meghallgathatja Mozart Figaro házassága című operájának nyitányát, vagy egy vetítés során megtekintheti azokat a festményeket, melyeket az író a bécsi útjain láthatott. Érintőképernyőkön olvasnivalót kínál, valamint szemlélteti Kazinczy rabságban töltött éveinek utazásait, a kiterjedt levelezéshálózatát, bemutatva legjelentősebb levelezőpartnereit. Hanganyag formájában több Kazinczy-műből lehet meghallgatni részleteket, például a Pályám emlékezetéből, a Fogságom naplójából, illetve Kazinczyról írt alkotásokból vagy akár Kazinczy-versekből. Az egykori széphalmi kúriáról készített animáció megtekintésével jobban el tudja képzelni a látogató azt a miliőt, amelyben az író élt, alkotott.  

    A kiállítás előtere egyben múzeumpedagógiai színtér is, ahol a látogatók a nyelvújítás szavaival vívhatnak pennacsatát, valamint az árnyképrajzolás technikájával készíthetnek maradandó emléket. 

    Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok

    Széphalomban, a Kazinczy Ferenc Emlékkertben, A Magyar Nyelv Múzeumától nem messze áll egy régi, görög templomra emlékeztető épület, melyet sokan még ma is mauzóleumként emlegetnek. 

    1859-ben, a Kazinczy-centenárium kapcsán merült fel az igény egy méltó emlékhely építésére. Az 1873-ra felépült Emlékcsarnoknak Ybl Miklós tervei alapján Szkalnitzky Antal építész adta meg a végső formáját. Az első vendégkönyvben szereplő bejegyzés alapján, 1876. január 1-jétől fogad látogatókat. Az emlékhely megnyitása után folyamatosan bővült az épületben kiállított ereklyék száma. A széphalmi író unokája, Becskeházi Becske Bálint gyűjtése és munkája nyomán pontos képet kaptunk az akkori berendezésről, illetve a kiállított relikviákról. 

    A Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok életében jelentős változások történtek az utóbbi években, hiszen a Petőfi Irodalmi Múzeum és Királyhelmec Önkormányzata az Európai Regionális Fejlesztési Alap Interreg Szlovákia–Magyarország Programja által teljesen megújult. Az Emlékcsarnok komplett restaurálása több szakember bevonásával zajlott le, így valósulhatott meg, hogy az épület mind kívülről, mind belülről visszanyerte eredeti állapotát. S miután a klasszicista stílusú építmény külsőleg és belsőleg is megújult, ebből adódóan az Emlékcsarnok berendezése is módosult. A koncepciója, az eddigi hagyományokhoz kapcsolódva, Kazinczy Ferenc életére, életművére koncentrál, mintegy kiegészítve a Nyelvmúzeum 2021. június 21-én megnyílt „Szokott ösvényen szokatlanul” elnevezésű állandó Kazinczy-emlékkiállítását. 

    Kazinczy

    1759. október 27-én Érsemlyénben született nagy múltú, nyolcgyermekes nemesi családban.

    1768 őszén szülei Késmárkra küldték tanulni.

    1769–1779 között a Sárospataki Református Kollégium növendéke volt.

    1777-ben nagybátyjával járt Bécsben, először látta a Belvedere-t és a bécsi képtárat.

    1779–1782 között törvénygyakorlatot folytatott Eperjesen, Kassán és Pesten.

    1783–1786 között megyei hivatalnokként dolgozott Abaúj és Zemplén vármegyékben.

    1784. január 16-án felvételt nyert a miskolci szabadkőműves páholyba.

    1785–1791 között Kassán élt, ahol bekapcsolódott az irodalmi- és szalon életbe.

    1786–1791 között jozefinista szellemű iskolafelügyelő volt.

    1788-ban országos sikert aratott Salomon Gessner Idyllen c. kötetének fordításával.

    1788-ban Kassán Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal megalapította a Magyar Museum című folyóiratot, amelytől azonban az első szám után megválik.

    1790–1792 között megjelentette önálló folyóiratát, az Orpheust, ami nyolc számot ér meg.

    1790 májusában a korona hazahozatalakor megyei küldöttség tagjaként Budára utazott.

    1791–1794 között aktívan részt vett Abaúj és Zemplén vármegye közéletében.

    1794 nyarán csatlakozott a jakobinus összeesküvéshez.

    1794. december 14-én letartóztatták.

    1796. május 16-án halálra ítélték, az ítéletet május 29-én várfogságra változtatták.

    1801. június 28-án szabadult. Írótársai barátsággal, családja szégyenkezve fogadta.

    1804 őszén házasságot kötött a 24 éves Török Sophie grófnővel; nyolc gyermekük született.

    1805–1807 között éles vitát folytatott Csokonairól debreceni barátaival (Árkádia-pör).

    1807-ben recenziót írt Kisfaludy Sándorról, magára vonja a dunántúli írók haragját.

    1811-ben megjelent a Tövisek és virágok. Ekkor indultak a heves nyelvújítási viták is.

    1813-ban napvilágot látott a Mondolat, mely az ügyetlen újításokon és Kazinczyn gúnyolódik.

    1813-ban megjelentette Dayka Gábor verseit; bevezetője a nyelvújítási viták fontos szövege.

    1814-ben a sátoraljaújhelyi református gyülekezet főgondnokává választották.

    1814–1816 között Kazinczy Ferencz Munkáji címen megjelent fordításainak kilenc kötete.

    1819-ben közölte az Orthológus és neológus; nálunk és más nemzeteknél című tanulmányát, melyet a nyelvújítási viták lezárásának szánt.

    1828 tavaszán Pesten részt vett az Akadémia alapszabályának kidolgozásában.

    1831-ben az Akadémia a Történettudományi Osztály tagjává választotta.

    1831. augusztus 23-án Széphalmon a kolerajárvány áldozataként halt meg.

    Nyitva tartás
    Hétfő kivételével mindennap
    Nyári nyitvatartás: április 1-től, 9-től 17-ig
    Téli nyitvatartás: november 1-től, 8-tól 16-ig
    Helyszín

    Sátoraljaújhely-Széphalom
    Kazinczy utca 275.
    3988
    Magyarország

    Telefon