Ady Emlékmúzeum - Petőfi Irodalmi Múzeum

Budapest
    Emlékház
    Veres Pálné utca

    Ady Endre és Csinszka Veres Pálné utcai lakásában 1977-ben avattak múzeumot. Sára Péter kurátor és a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai három szobában varázsolták vissza azt a miliőt, mely Ady idejében fogadta a vendégeket. Csinszka lelkesen tervezgette, alakította első és egyetlen közös otthonukat, a berendezkedésről több írása is fennmaradt. 

    “Apám halála után elhatározom, hogy most lehetőségeim is rendbe vannak, nem hagyom tovább Adyt Hotel-hányódásban élni, de lakást teremtek neki. Az apám Veres Pálné utcai kis lakása nagyon megfelelő, s mert [a Magyar Közigazgatás szerkesztői] nem akarják redakciónak megtartani, én lekötöm magamnak.”
    Csinszka visszaemlékezése, 1919–1923

    “Nem lesz nagy lakás, de kényelmes, meleg és a mienk. Első emeleten, villany, gáz, lift és központi fűtés, a város szívébe és mégis csöndes helyen. Egy kis hallszerű előszoba, három lakószoba, fürdő, konyha, kamara, cselédszoba és egy kis balkon. Nem túl nagy, hosszúkás alakú szobák, de nem is levegőtlenek, s ami rendkívül bájossá teszi, ajtók, ablakok és falak hófehérek lesznek.
    Az előszobába kis magamtervezte világos gyékénygarnitúrát csináltattam, két kis fotel, egy kis kerek szék, egy lilás cretonnal (nagyon kedves kis virágos tapéta mintája van) és üveggel borított asztal, egy ugyanilyen cretonból és bambusznádból összeállított tükrös fogas és egy lila és sárga crepe de chine-ből összeszerkesztett függő gyékénylámpa. Sok virág, ide vezetődik a telefon s a három pár üveges ajtón és nagy kettős ablakon egy iparművésznővel összetervezett sárga crepe de chine vitrage-ok. A székeken furcsa kis paraszt párnák, s a földön egyszínű – vastag halinaposztó. Itt a színhatás – talán lila és világossárga lesz. A közbelső szobából egy ebédlőszerű kis Biedermayer szalont tervezek. Fehér lenbatiszt richelieu-függönyök (ez is inkább vitrage-szerű), egy – hatágú, régi – gyertyatartós bronzcsillár, egy fiókosszekrény – rajta két régi ezüst girandol és egy régi ezüst szamovár. Egy szép kis, szintén korabeli üveges kredenc, egy öreg tükör, pár régi kis családi kép, egy üveges vitrin – benne eléggé jól fejlődő porcelángyűjteményem. A szoba közepén egy egytalpú kerek asztal és egy Nagymamától kapott, gyönyörű, régi, hajlított, lengyelországi garnitúra. Pasztellkék selyembrokáttal szeretném behúzatni – simával, vagy apró ezüst virágossal. A Bandi szobájába jön egy szép régi ágy, egy kis toilette, két szekrény, egy persával leterített nagy dívány, sok párna, egy nagy fotel, egy szép íróasztal, sok könyvespolc és sok színes könyv rajta. Az ablakon fehér kalotaszegi függönyök. Itt nem lesz plafonvilágítás, csak a toilette-nél egy egykarú fali gyertyatartó – s az íróasztalon egy szép, régi, álló Cloisonné lámpa nagy, matt zöld ernyővel. Ebbe a szobába a színek azt hiszem sárgák lesznek, de kicsit bronzos, aranysárgás. Az én szobám rózsaszín és lila – szóval mauve. Lesz benne egy nagy, sokfiókos, könyvrekeszes és íróasztalos régi secrétaire. Egy nagy karosszék, virágos brokát. Egy kis munkaasztal, egy nagy szekrény, egy álló toilette-tükör, egy toilette és – egy – régi óriás kettőságy, ami nappal díványszerűn vetődik be, és sok-sok színes párna van rajta. Itt sincs plafonvilágítás, csak egy nagyon szép virágos ernyőjű régi rokokó talpaslámpa. A függönyök fehérek, vitrage-ok lenbatisztból – széles, apró kötésű törpés filet kézi betéttel. Kevés kép a falon, kevés ezüst és kevés porcelán a szobákba, s a földön kevés, de szép szőnyegek. Néhány szép kézimunka. A parketten egyszínű vastag halinaposztó.”


    Csinszka levele Baróti Marikának, 1917. március 23-án

     


     

    Egyéb információk

    Kurátor: Sára Péter

    Ady fiatal portré

    1877. november 22-én született Érmindszenten, a falu ma Romániához tartozik és Ady Endre nevét viseli. Elszegényedett, kálvinista nemesi családból származik.

    1900-tól Nagyváradon dolgozott újságíróként, debreceni és nagyváradi lapok verseit is közölték. A fiatal újságíró bohém éjszakai életet élt Nagyváradon, melynek végzetes következményeként elkapta a szifiliszt.

    1903 augusztusában ismerkedett meg Nagyváradon a Párizsból hazatérő Diósi Ödönné Brüll Adéllal, akit verseiben Lédának nevezett.

    1903-tól 1912-ig tartott Ady és Léda kapcsolata, a költő ez idő alatt hétszer járt Párizsban, hosszabb-rövidebb ideig. Az Európa kulturális fővárosában megismert modern művészeti és irodalmi irányzatok vitathatatlan hatással voltak Ady életművére és ezáltal a magyar lírára is.

    1906-ban megjelent az Új versek című kötete, amely a költő számára igazi áttörést, a magyar kortárs lírába pedig teljesen új hangot hozott.

    1908-ban elindult a klasszikus modernség legfontosabb folyóirata, a Nyugat, amelynek állandó szerzője Ady.

    1913-ban találkozott Dénes Zsófiával, a fiatal újságíróval hamar megkedvelték egymást, esküvőt terveztek, de Dénes Zsófia családja erősen tiltakozott, kapcsolatuk ezért hamar véget ért.

    1914. április 23-án Ady egy átlumpolt nagyváradi este után megérkezett Csucsára, hogy személyesen is megismerje Boncza Bertát, akivel  már három éve levelezett. 

    1915. március 27-én házasságot kötött Boncza Berta, Csinszkával, akivel a Boncza család csucsai birtokán, majd budapesti lakásában éltek. 

    1918-ban jelent meg utolsó kötete A halottak élén címmel, a háború utolsó évének eseményei mély fájdalommal és aggodalommal töltötték el, már nagyon betegen írta utolsó, Üdvözlet a győzőnek című versét.

    1919-ben egészségi állapota nagyon megromlott, szanatóriumba szállítják, de már nem tudták megmenteni.

    1919. január 27-én halt meg, két nap múlva a Nemzeti Múzeum előtt felállított ravataltól több ezren kísérték utolsó útjára a Kerepesi úti temetőbe. Temetésén többek között Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Bíró Lajos és Jászi Oszkár mondott búcsúbeszédet.

    Nyitva tartás
    keddtől szombatig 10 és 17 óra között
    Helyszín

    Budapest
    Veres Pálné utca 4-6.
    1053
    Magyarország