Bessenyei György Emlékház

Bakonszeg
    Emlékház

    Bessenyei Kovácsi pusztába költözésének idején, a mostani emlékház helyén 1782–1785-ben már bizonyosan állt épület, az egykorú katonai térkép a birtokon négy építményt is jelöl. 

    A térkép jól mutatja a birtok határait és a rajta lévő épületeket is. Nem állapítható meg, hogy ezek közül melyik és milyen funkcióban, lakóházként vagy gazdasági épületként szolgált. Bessenyei végrendelete az ingatlan épületeiről nem ejt szót.

    Az 1886-os kataszteri térképen az 1986. helyrajzi számú területen már csak két ingatlan látható. Az 1984. helyrajzi számú ház a mai emlékház helyén állt.

    Nem jelenthetjük ki bizonyosan, hogy Bessenyei ebben a házban élt volna, csak annyit, hogy ennek a háznak a helyén egykor épület állt, amely többször is átalakításra, átfedésre került, 1922-ben az alapokig leégett.

    Bessenyei György Emlékház állandó kiállítása 

    Kontrasztok − „Szemléljük az eget és a mélységeket” címmel 2021. szeptember 29-én nyílt meg Bakonszegen a Bessenyei emlékház új állandó kiállítása. 

    Bessenyei György (1747–1811) magyar író 18 évesen került Szabolcs vármegyéből Bécsbe, a Habsburg Birodalom központjába. A korábban még helyét kereső ifjú néhány év múlva a magyar irodalmi megújulás és a felvilágosodás eszméjének vezéralakjává vált. Bessenyei 38 éves volt, amikor 1785-ben a Bihar vármegyei Kovácsi pusztába (ma Bakonszeg), a Berettyó mellett fekvő birtokára költözött. Bécs és Bakonszeg: két merőben különböző életmódot és az életmű egy-egy nagy alkotói periódusát jelenti. 

    A kiállítás az egykori magyar testőríró második alkotói korszakát (1796–1804) mutatja be, kontrasztba állítva egymással a kinti valóságos környezetet, mint az egykori pusztai világ mai terét egy imaginárius, az emlékek és az irodalmi művek jelentette világgal.

    A háromosztatú belső tér legnagyobb szobájában, egymással szemközt található Bécs és Bakonszeg: a már csak emlékekben létező közelmúlt és az egykori jelenidő. A konyhában Totoposz látható, a Bakonszegen írt Tariménes’ útazása című regény valóságot és fikciót keverő írói fantáziavilága. A harmadik, legkisebb helyiség önmagában is ellenpontot képez az első kettővel: az elnémulás és az elmúlás pillanataként itt kapott helyet A természet világa vagy a józan okosság, a gazdálkodó filozófus egyik utolsó, szintén itt keletkezett, betiltott nagy költeménye.

    Kurátor: Onder Csaba

    Látványterv és arculat Koczka István, Széki András

    1747. Tiszabercelen született, nemesi család harmadik fiúgyermekeként.

    1755–1760 A Sárospataki Református Kollégiumban tanul.

    1760–1765 Otthon taníttatják, ahogy írja: „tétlenségben hever”.

    1765 Két bátyját követve Bécsbe kerül, Mária Terézia magyar testőrségébe. 

    1769 Itáliában jár szolgálati úton.

    1772 Nyomtatásban megjelennek első művei: Hunyadi László tragédiája; Eszterházy vigasságok; Az embernek próbája; Ágis tragédiája. Megismerkedik Kollár Ádámmal, Mária Terézia befolyásos tanácsadójával és Beleznai Miklóssal, a magyar protestánsok vezetőjével. Közeli kapcsolatba kerül Grass Frigyesnével, a királynő belső komornájával és bizalmasával.

    1773 Kilép a testőrségből, a magyarországi protestáns ügyek bécsi képviselője lesz.

    1774 Megjelenik a Der Amerikaner című német nyelvű elbeszélése. Hónapokig vesebántalmak miatt betegeskedik.

    1777 Több műve is megjelenik nyomtatásban, köztük A filozófus című vígjáték és A Bessenyei György Társasága, amelyet saját írásai mellett íróbarátai (többek közt Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor) műveiből szerkesztett.

    1778 Megjelenik a Magyarság című röpirata.

    1779 A királynő tanügyi tervét védve összekülönbözik a hazai protestánsokkal, akik megvonják fizetését. Áttér a katolikus hitre, Mária Terézia az udvari könyvtár tiszteletbeli őrévé nevezi ki.

    1780 Mária Terézia halála után az új uralkodó, II. József megvonja kegydíját.

    1781 Tokaji aszúval kereskedik Bécsben. A Der Mann ohne Vorurteil (Az előítéletek nélküli ember) című német nyelvű lapot szerkeszti; elkészíti az Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék című röpiratát.

    1782 Hazatér Magyarországra; előbb Bercelen, majd Feketetótiban gazdálkodik.

    1785 A családi perpatvarok elől Kovácsi pusztára költözik, juhokat tartva gazdálkodik.

    1790–1795 Bihar vármegye táblabírája lesz; részt vesz a megyei közéletben. Megismerkedik Kazinczy Ferenccel.

    1796–1804 A második alkotói korszaka.

    1804 A cenzúra és az alispáni megfigyelés miatt végleg felhagy az írással.

    1804 Hozzá költözik unokahúga, Bessenyei Anna.

    1811. február 24-én hunyt el Kovácsi pusztai otthonában.

    Nyitva tartás
    Előzetes bejelentkezés alapján.
    Helyszín

    Bakonszeg
    Hunyadi utca 103.
    4164
    Magyarország