Petőfi Emlékház - Dunavecse

Dunavecse

Emlékház

“Kis lak áll a nagy Duna mentében”

A Petrovics család az 1838-as árvíz okozta elszegényedés után Dunavecsén kapott lehetőséget az újrakezdésre. Petrovics István Nagy Páltól bérelte a mészárszéket 1841-től 1844-ig. A szülők súlyos anyagi gondokkal küzdöttek, fiúk taníttatását nem tudták vállalni.

Petőfi Sándor 1841 februárjában végleg szakított a katonáskodással, de szüleinél – az állandó konfliktusok miatt – csak rövid időt töltött. Ezalatt itt, Dunavecsén írt kilenc verset és összeállított egy kéziratos füzetet Lanc versei címmel. A színészi pálya és a továbbtanulás dilemmája között örlődött, miközben a Pápai Református Kollégiumban szavalatával és verseivel is sikert aratott. 1842 májusában megkapta az Athenaeum szerkesztői állását, Bajza József megjelentette A borozó című versét, majd ugyanitt 1842. november 3-án megjelent a Dunavecsén született, Hazámban című verse, amely alá először nyomtatták Petrovics helyett a Petőfi Sándor nevet.

Petőfi 1844 húsvétján a Pesti Divatlapnál kapott segédszerkesztői állást. Már a Versek várható megjelenésének hírével látogatta meg szüleit Dunavecsén. Mint a későbbi, Fölszedtem a sátorfámat… című versében megvallja: „Kedvem kerekedett beszólni sok ízben Öregeimhez”, de félt apja haragjától, amiért nem teljesítette kívánságát, nem vitte tovább a mészáros mesterséget.

A találkozás öröme végül eloszlatta a korábbi ellentéteket. Petőfi lírájának új fejezete, a családon belüli kapcsolatok költői témája Dunavecsén vette kezdetét a Füstbe ment terv és az Egy estém otthon című emblematikus versekkel.

Petőfi 1844-ben Nagy Pál középbirtokos egyik házában (a mai Petőfi Emlékház) töltött két vidám hónapot. Verseket írt, s itt lelt rá múzsájára, Nagy Zsuzsikára, valamint azokra a barátokra, akik már életében elkezdték kultuszának építését.

Több levelet is írt innen barátainak. Ezekből egy cselekvő, tettvággyal teli fiatalember alakja rajzolódik ki, aki jól ismeri azt a kapcsolati hálót, ami számára az áhított sikert és az irodalmi életben való helyfoglalást segíti.

Egyéb információk

Kurátor: E. Csorba Csilla

Látványterv, arculat és tipográfia: Koczka István és Széki András

Projektfelelős: H. Bagó Ilona

Film: Mihalkov György

Megnyitás éve: 2024.

Az épület felújítása és a kiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Petőfi Sándor

Barabás Miklós metszete

1823. január 1-jén Kiskőrösön megszületik Petrovics Sándor

1824-től apja, Petrovics István Félegyházán bérel mészárszéket, ahova családja is követi

1828 és 1830 között a kecskeméti evangélikus elemi iskola tanulója lesz

1831 és 1833 között Sárszentlőrincen végzi az evangélikus kisgimnáziumot

1834-ben előbb az evangélikus, majd a piarista gimnáziumba kerül Pesten

1835-ben az aszódi evangélikus algimnázium tanulója lesz

1838-ban a selmecbányai evangélikus líceumba iratkozik be

1839-ben Sopronban katonai szolgálatra jelentkezik

1840-ben a hadgyakorlatok során többször kórházba kerül

1841-ben Sopronban leszerelik

1841-ben a Pápai Református Kollégiumban folytatja tanulmányait, ahol megismerkedik Jókai Mórral

1842. május 21-én az Athenaeumban megjelenik A borozó című verse

1842-ben Székesfehérváron Szabó József színtársulatához szegődik

1843 őszétől Debrecenben színészkedik, súlyosan megbetegszik

1844 márciusában a Nemzeti Kör elhatározza költeményeinek kiadását

1844. július 1-től a Pesti Divatlap segédszerkesztője lesz

1844-ben megjelenik A helység kalapácsa című komikus eposza és a Versek 1842–1844 kötete

1844 karácsonyán találkozik Csapó Etelkével, aki a következő év elején váratlanul meghal

1845 márciusában megjelenik a János vitéz és a Cipruslombok Etelke sírjáról kötete

1845. április és június között körutat tesz Felső-Magyarországon

1845-ben Gödöllőn megismerkedik későbbi múzsájával, Mednyánszky Bertával

1845 októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei című kötete

1845 novemberében megjelenik a Versek 1844–1845 kötete

1845. november és 1846. március között Szalkszentmártonban a szüleinél megírja a Felhők ciklust és A hóhér kötele című regényét

1846 tavaszán írói sztrájkot hirdetett: a Tízek Társasága bejelentette, hogy többé nem kívánnak írni a divatlapokba, és saját lapot hoznának létre

1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerkedik Szendrey Júliával

1847 januárjában megjelenik Tigris és hiéna című drámája

1847. március 15-én megjelenik a Petőfi Sándor összes költeményei egy kötetben

1847 júliusában másodszor is körutat tesz Felső-Magyarországon

1847. szeptember 8-án feleségül veszi Szendrey Júliát, a nászutat Koltón töltik

1847 novemberétől a Dohány utcában bérelnek lakást Jókaival közösen

1848. március 13-án megírja a Nemzeti dalt

1848. március 15-én kitör Pesten a forradalom, amelynek egyik vezéralakja Petőfi lesz

1848 júniusában a radikális Petőfi képviselőnek jelölteti magát a szabadszállási kerületben, a választáson azonban megbukik, ennek hatására megírja Az apostol című elbeszélő költeményét

1848 októberében honvédszázados lesz, Debrecenben az újoncok kiképzésében vesz részt

1848. december 15-én megszületik fia, Zoltán

1849 januárjában Bem tábornok seregéhez kéri áthelyezését Kossuthtól

1849 februárjában részt vesz a vízaknai, szászsebesi és szászvárosi harcokban; egyenruhájának hiányossága miatt konfliktusba kerül Mészáros Lázár hadügyminiszterrel, lemond tiszti rangjáról

1849 áprilisában Bem visszaadja tiszti rangját, májusban őrnaggyá nevezi ki

1849 májusában Debrecenben összetűzésbe kerül Klapka György tábornokkal, ismét lemond rangjáról

1849 júliusában Mezőberénybe utaznak Orlai Petrics Somához; ide jön érte Egressy Gábor, hogy Erdélybe hívja

1849. július 20-án feleségével megnézi a Tordai-hasadékot, ekkor látják egymást utoljára

1849. július 31-én a megfigyelőként jelen lévő Petőfi Sándor eltűnik a vesztes segesvári ütközetben

Galéria