Vajda Juliannát 1776. október 26-án keresztelték meg Ekelen. Apja Vajda Pál, komáromi kereskedő, anyja Nagy Erzsébet volt. A családról kevés adat maradt fenn, de valószínűleg vagyonosnak számítottak, mivel komáromi ingatlannal rendelkeztek.

Csokonai és Vajda Julianna szerelméről nagyon keveset tudunk. Valószínűleg 1797 júliusában ismerkedtek meg az irodalomkedvelő, írókkal levelező, nemesi származású Fábián Julianna komáromi házában. Bédi Jánosné Fábián Julianna férje csizmadia volt, Julianna varrással, főkötők készítésével foglalkozott – mindeközben a komáromi irodalmi társaságot szervezte.

Csokonai komáromi tartózkodása során kötött barátságot Édes Gergely (1763–1847) költővel, aki évekkel később, 1805. november 15-én a költő édesanyjának szóló levelében így emlékezett: „Itt Komáromban vele a Nemes Fábián Julis’ barátságábann, ki ekkor szinte vers-írásban foglalatoskodott, szinte egy Hóldnapot töltöttem, annak a Leányasszonykának szomszédságában, Kit Ő Lilla név alatt énekére méltóztatott; kinél szerelmes vala látogatásunk mind a [...].” – Sajnos a levél itt megszakad, épp az a rész hiányzik, amelyben Lilláról ír, és a fennmaradt részek nem említik a Vajda Julianna nevet sem.

Nem tudni biztosan, hogy miért ért véget Csokonai és Lilla kapcsolata, de tény, hogy Csokonai társadalmi beágyazottság és biztos állás nélkül nem igen próbálhatott meg házasságot kötni. A legenda szerint a szülők a bizonytalan egzisztenciájú költő helyett egy jómódú kereskedőt választottak leányuknak. Vajda Julianna – már Csokonai távollétében – 1798. március 30-án ment férjhez Lévai Istvánhoz.

A házaspár Almáson telepedett le, aktív szerepet vittek a falu életében. Gyermekük nem született, de számos itteni családnál vállalták a keresztszülőséget.

Lévai István 1840-ben bekövetkezett halála után, 1844-ben (67 évesen) Vajda Julianna újra férjhez ment. Vajda Julianna Mocsra költözött új férjéhez, Végh Mihály református lelkészhez, az almási házat pedig haszonbérbe adta.

Végh Mihállyal kötött házassága öt év után megromlott. 1849-ben Vajda Julianna visszaköltözött Almásra, ahol haláláig egyedül élt.

Ötven évvel Csokonai halála után, 1855. február 15-én halt meg Vajda Julianna.

Első férje mellé temették a dunaalmási temetőben, de sírkövére polgári neve helyett ezt vésték: „Lilla áldott hamvainak”.

Vajda Julianna egykori lakóháza helyén 1933-ban épült fel a mai kultúrházat, könyvtárat és az emlékszobát is befogadó épület.

Dunaalmáson a Lilla-kutatás elsősorban dr. Ferenczy Miklós körzeti orvos és helytörténész tevékenységéhez köthető, aki több könyvet is írt a témában. Ő alakította ki az 1971-ben megnyílt első Lilla-kiállítást is.

A „Mézzel elegy keserűség!” címmel 2025-ben nyílt megújult kiállítás dr. Ferenczy Miklós által összegyűjtött anyag felhasználásával készült. A kiállítás fókuszában Csokonai költészete, a múzsa és Vajda Julianna alakjának összekapcsolódása, valamint a Lilla-kultusz helytörténeti vonatkozásai állnak.