Jókai Mór Emlékház

Balatonfüred
    Emlékház

    Jókai Mór (1825-1904) a 19. század legismertebb magyar regényírója és Laborfalvi Róza (1817-1886) a korszak ünnepelt pesti színésznője 1870-ben költöztek be a füredi nyaralótelep közepén építetett otthonukba. A koraeklektikus stílusban épült, tágas előcsarnokú, hat szobás, konyhás, alápincézett villából szép kilátásuk nyílt a Balatonra és a somogyi partokra, behallatszott a távoli hegedűszó a sétányról. Az előkertben ritka rózsafajták nyíltak, az épület mögé telepített teraszos gyümölcsöst Jókai maga gondozta, felesége kiváló gazdaasszonyként vezette a háztartást. Termékeny két évtizedet töltött a nyugodt, ihlető környezetben, itt születik nagysikerű írása, Az arany ember.

    Jókai 1889-ben, felesége halála után adja el a villát, az épület 1954 óta emlékmúzeum. 2010-től az eredeti alaprajz és funkciók alapján helyreállított formában tekintheti meg a látogató a művész házaspár nyaralóját, és megismerkedhet itteni életformájukkal, kedvteléseikkel, az itt készült művekkel, az író „költészetének arany korával” – ahogy neves pályatársa, Mikszáth Kálmán látta Jókai a balatonfüredi éveit.

    Kalla Zsuzsa

    Egyéb információk

    A kiállítás címe: Az arany ember. Jókai és családja Balatonfüreden (1857-1889)

    Készítői: Kalla Zsuzsa (kurátor); Koczka István, Juhász Tibor (látványtervező)

    Jókai Mór a legismertebb magyar regényíró. A több mint száz kötetre tehető, külföldön is ismert életműve a magyar romantikus próza legnagyobb teljesítménye. A magyar nemzeti múlt felidézése a középkortól a polgárosodás korának kiteljesedéséig, és a jövő víziója adja a Jókai regények széles tematikáját. 

    1825. február 18-án született Komáromban, Jókay Móricz néven, polgáriasodott nemesi-értelmiségi család ötödik gyermekeként. Édesapja jogász volt. Irodalmi műveiben Petőfi javaslatára  kezdte a Jókay Mór nevet használni, majd 1848. után az y végződést i-re cserélte.

    1841-42-ben a Pápai Református Kollégium diákja volt, ahol megismerkedett és jó  barátságot kötött az akkor 19 éves Petőfi Sándorral. Ekkor kezdett el komolyabban foglalkozni az írással.

    1842-44. között Kecskeméten hallgatott jogot. Ekkor írta első színdarabját, a Zsidó fiút. A jogi tanulmányok elvégzése után  Pesten kezdett bojtárként dolgozni. Ekkor már Petőfi is Pesten élt, ismert költő volt, aki bevezette Jókait is a pesti irodalmi életbe.

    1846-ban jelent meg első regénye, a Hétköznapok sikere, ezután felhagyott a jogi munkával, minden idejét az írásnak szentelte. 

    1848 márciusában vezető szerepet vitt a március 15-i eseményekben, részt vett a 12 pont fogalmazásában, később beállt nemzetőrnek és elkísérte Kossuthot toborzó körútjára. 

    1848 augusztusában feleségül vette Laborfalvi Róza színésznőt.

    1849-ben, a világosi  fegyverletétel után menekülni  kényszerült, több hónapig Tardonán  bujdosott.

    1850 elején tért vissza Pestre és újra írni kezdett. Saját, egyéni romantikus hangja ekkor alakult ki, nagysikerű történelmi regényei hamar elismert íróvá avatták.

    1865-től újra bekapcsolódott a politikai életbe, 1896-ig rendszeresen országgyűlési képviselő volt. 1875-ben, Tisza Kálmán kérésére belépett a Szabadelvű Pártba, de Tisza politikája csalódás volt számára.

    1886. november 20-án vesztette el nejét, Laborfalvi Rózát.

    1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette feleségül.

    1904. május 5-én, életének 80. évében hunyt el tüdőgyulladásban. 

    forrás: Magyar Életrajzi Lexikon

    Nyitva tartás
    Szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között.
    Helyszín

    Balatonfüred
    Honvéd utca 1.
    8230
    Magyarország