Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központ (Orlai ház) - Mezőberény

Mezőberény
    Emlékház

    A dallal szerzett barátság – Petőfi és Orlai

     

    Petőfi Sándor a mezőberényi születésű barát és rokon, Orlai Petrics Soma révén kapcsolódott a városhoz.

    A festő és a költő másod-unokatestvéri viszonyban álltak, mivel Orlai anyai nagyapja és Petőfi apai nagyanyja testvérek voltak. Személyesen 1839-ben ismerkedtek meg Ostffyasszonyfán, közös nagybátyjuknál, Salkovics Péternél, ahol a két diák-rokon a nyarat töltötte. A 16-17 éves fiúk hamar felismerték egymásban lelki-szellemi társukat. 

    Az 1841/1842-es tanévben a pápai református kollégium diákjaiként Petőfi és Orlai együtt béreltek lakást. Gyakran járt hozzájuk barátjuk, Jókai Mór is. Tanulmányaik mellett mindhárman beléptek a pápai Képzőtársaságba más-más művészi ambíciótól fűtve: Petőfi színésznek, Jókai festőnek, Orlai írónak készült.

    Petőfi először 1842. nyár végén járt Mezőberényben, amikor barátja és rokona, Orlai Petrics meghívására egy hónapig vendégeskedett a Petrics házban, majd 1843. szeptember végén töltött egy idilli hetet rokonainál. Petőfi utolsó, 1849-es berényi látogatása már válságos időszakra esett.

    Szendrey Júlia is kötődött Mezőberényhez. Ugyan Keszthelyen, az Újmajorban született, ahol apja, Szendrey Ignác uradalmi jószágigazgató volt, de amikor a család a Tiszántúlra költözött, akkor a tízéves Júliát két évre a mezőberényi leánynevelő intézetbe adták. Az intézetet az 1830-as években Gróf Festetics Vincéné, Wenckheim Franciska bárónő létesítette kastélyában. Az épület ma az Orlai Petrics Soma Muzeális Gyűjteménynek ad helyet.

    Évekkel később, 1849 júliusában már férjezett asszonyként és édesanyaként tért vissza Mezőberénybe, de még talált leánykori barátnőt a városban.

    Ekkor, a feszültségekkel terhes, mégis békés családi körben töltött időszaknak Egressy Gábor érkezése vetett véget, aki a szeretett tábornok, Bem táborába hívta Petőfit. A költőt döntött, és családjával július 18-án Berényből Váradra indultak. A helyet, ahol átkeltek a Körösön, ma a Petőfi-emlékoszlop jelzi.

    Hirtelen elutazásakor Petőfi Orlaira bízta 1847 óta írt verseinek kéziratát és Bemmel folytatott levelezését. Az itt töltött két hét alatt Petőfi mindössze egyetlen verset írt, a Szörnyű idő…-t, mely prófétikus utolsó verse is lett. 

    Orlai Petrics volt a legtöbb és legismertebb Petőfi-portrék alkotója, utóbb a költő emlékének elkötelezett ápolója lett.

    Egyéb információk

    A kiállítást összeállította: Csete Gyula, Körösi Mihály, Mészáros Zsolt, Szilágyi Judit

    Látványterv és arculat: Dávid Sándor, Szepessy András

    Az kiállítótér felújítása és a kiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

    Barabás Miklós metszete

    1823. január 1-jén Kiskőrösön megszületik Petrovics Sándor

    1824-től apja, Petrovics István Félegyházán bérel mészárszéket, ahova családja is követi

    1828 és 1830 között a kecskeméti evangélikus elemi iskola tanulója lesz

    1831 és 1833 között Sárszentlőrincen végzi az evangélikus kisgimnáziumot

    1834-ben előbb az evangélikus, majd a piarista gimnáziumba kerül Pesten

    1835-ben az aszódi evangélikus algimnázium tanulója lesz

    1838-ban a selmecbányai evangélikus líceumba iratkozik be

    1839-ben Sopronban katonai szolgálatra jelentkezik

    1840-ben a hadgyakorlatok során többször kórházba kerül

    1841-ben Sopronban leszerelik

    1841-ben a Pápai Református Kollégiumban folytatja tanulmányait, ahol megismerkedik Jókai Mórral

    1842. május 21-én az Athenaeumban megjelenik A borozó című verse

    1842-ben Székesfehérváron Szabó József színtársulatához szegődik

    1843 őszétől Debrecenben színészkedik, súlyosan megbetegszik

    1844 márciusában a Nemzeti Kör elhatározza költeményeinek kiadását

    1844. július 1-től Pesti Divatlap segédszerkesztője lesz

    1844-ben megjelenik A helység kalapácsa című komikus eposza és a Versek 1842–1844 kötete

    1844 karácsonyán találkozik Csapó Etelkével, aki a következő év elején váratlanul meghal 

    1845 márciusában megjelenik a János vitéz és a Cipruslombok Etelke sírjáról kötete

    1845. április és június között körutat tesz Felső-Magyarországon 

    1845-ben Gödöllőn megismerkedik későbbi múzsájával, Mednyánszky Bertával

    1845 októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei című kötete

    1845 novemberében megjelenik a Versek 1844–1845 kötete

    1845. november és 1846. március között Szalkszentmártonban a szüleinél megírja a Felhők ciklust és A hóhér kötele című regényét

    1846 tavaszán írói sztrájkot hirdetett: a Tízek Társasága bejelentette, hogy többé nem kívánnak írni a divatlapokba, és saját lapot hoznának létre

    1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerkedik Szendrey Júliával

    1847 januárjában megjelenik Tigris és hiéna című drámája

    1847. március 15-én megjelenik a Petőfi Sándor összes költeményei egy kötetben

    1847 júliusában másodszor is körutat tesz Felső-Magyarországon

    1847. szeptember 8-án feleségül veszi Szendrey Júliát, a nászutat Koltón töltik

    1847 novemberétől a Dohány utcában bérelnek lakást Jókaival közösen

    1848. március 13-án megírja a Nemzeti dalt

    1848. március 15-én kitör Pesten a forradalom, amelynek egyik vezéralakja Petőfi lesz

    1848 júniusában a radikális Petőfi képviselőnek jelölteti magát a szabadszállási kerületben, a választáson azonban megbukik, ennek hatására megírja Az apostol című elbeszélő költeményét

    1848 októberében honvédszázados lesz, Debrecenben az újoncok kiképzésében vesz részt

    1848. december 15-én megszületik fia, Zoltán

    1849 januárjában Bem tábornok seregéhez kéri áthelyezését Kossuthtól

    1849 februárjában részt vesz a vízaknai, szászsebesi és szászvárosi harcokban; egyenruhájának hiányossága miatt konfliktusba kerül Mészáros Lázár hadügyminiszterrel, lemond tiszti rangjáról

    1849 áprilisában Bem visszaadja tiszti rangját, májusban őrnaggyá nevezi ki

    1849 májusában Debrecenben összetűzésbe kerül Klapka György tábornokkal, ismét lemond rangjáról

    1849 júliusában Mezőberénybe utaznak Orlai Petrics Somához; ide jön érte Egressy Gábor, hogy Erdélybe hívja

    1849. július 20-án feleségével megnézi a Tordai-hasadékot, ekkor látják egymást utoljára

    1849. július 31-én a megfigyelőként jelen lévő Petőfi Sándor eltűnik a vesztes segesvári ütközetben

    Nyitva tartás
    Hétfőtől péntekig 12-től 16 óráig, egyéb időpontokban megbeszélés szerint (Csete Gyula: 70-400-2479)
    Helyszín

    Mezőberény
    Fő út 6.
    5650
    Magyarország

    Telefon