Mikszáth Kálmán Emlékház - Horpács

Horpács

Emlékház

Mikszáth számára a drégelyi várrom alatt elterülő, régmúlt időkre, apái életmódjára emlékezetető kis falu vágyai beteljesítője volt. 1904-ben vásárolta meg a Szontagh Pál halála után 420 holdas horpácsi birtokot. A földszintes öreg kúria mellé 1906-ban a fia, ifj. Mikszáth Kálmán tervei alapján a helyi építőmesterekkel új házat építtetett. Az épület homlokzati falán – a klasszicizáló korinthoszi oszlopokon nyugvó timpanon alatt – a Jókai-dombormű nem pusztán arra a tanítványi megbecsülésre utal, amit Mikszáth elődje iránt érzett, hanem arra a tényre is, hogy az építkezést a Jókai Mór élete és kora című monografikus életrajzi munkájának tiszteletdíjából fedezte.

A horpácsi Mikszáth-fundus és a kastély sem kerülhette el a történelem fordulóit, 1950-ben államosították, a leszármazottakat kitelepítették, de ‒ minden bizonnyal Mikszáth hírnevének köszönhetően – megőrizhette irodalmi kegyhely jellegét. 1954 óta tölt be múzeumi funkciót, ma Magyarországon az egyetlen Mikszáth-emlékhely.

Az emlékház kiállítása nem szakít az életműkiállítások jól bevált gyakorlatával, csak némiképp módosítja a hangsúlyt: a valós, történelmi események és az írói-irodalmi környezet bemutatása mellett az életmű hatását, tovább élését is érzékelteti a legfontosabb és legnépszerűbb olvasmányélmények felidézésével. A mai Mikszáth-portré megrajzolásához felhasználja az ars poetica-szerű megnyilatkozásokat, bepillantást enged az írói műhely titkaiba, hogy „emberközelbe” hozza a szerzőt, ösztönözve a látogatót újabb Mikszáth-művek megismerésére.

A horpácsi Mikszáth-kúria azok közé a ritka irodalmi emlékházak közé tartozik, ahol az életrajz, a történelmi, a tárgyi emlékek és a művészet szorosan összekapcsolódik. A kiállítás Mikszáth szövegein keresztül mutatja be, hogy mit jelentett az író számára az írás, a szülőföld, a táj, a történelmi múlt, valamint azoknak az embereknek a történetei, akik ezt a tájat és múltat benépesítették. Mikszáth művei a valahová tartozás megrendítő, szép példái.

Egyéb információk

Kurátor: Fráter Zoltán

Látványterv: Kemény Gyula

Arculat és tipográfia: Bogdándy Gábor

Az épület felújítása és az új kiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Mikszáth Kálmán

1847. január 16. születik a Nógrád vármegyei Szklabonyán (ma Sklabina, Szlovákia). Apja Mikszáth János gazdálkodó, anyja Veres Mária.

1857 A rimaszombati protestáns algimnázium növendéke.

1863 A selmecbányai evangélikus líceum diákja.

1866 a júliusi érettségi után a pesti egyetem jogi fakultására iratkozik. Első írásai közli az Igazmondó és a Nógrádi Lapok.

1871 jogi tanulmányait befejezetlenül hagyva esküdti hivatalt vállal Balassagyarmaton Mauks Mátyás szolgabíró mellett. Megismerkedik Mauks Ilonával. Megnyeri az Igazmondó pályázatát Ami a lelket megmérgezi című novellájával.

1873. július 13-án a szülők hozzájárulása nélkül Pesten házasságot köt Mauks Ilonával. Az év végén a Hasznos Mulattató és a Lányok Lapja munkatársa.

1874 a Magyar Néplap és a Mulattató szerkesztője. Elbeszélések 1-2. címmel megjelenteti írásait, a két kötet lényegében visszhangtalan marad. Megszületik első gyermeke, aki azonban néhány hét után meghal.

1875 felesége visszatér Balassagyarmatra. Mikszáth kezdeményezi a válást.

1876-1877 Szerkesztői, rovatvezetői állásait elveszti, a fővárosban nyomorog.

1878 Kákay Aranyos álnéven kiadja Még újabb fény- és árnyképek és A politika svindlerei című cikkgyűjteményét. Áprilisban a Szegedi Napló szerkesztői állandó munkatársul hívják, augusztus 1-től 1880 végéig a lap egyik vezető publicistája.

1881-es dátummal, de még az előző év végén napvilágot lát A tót atyafiak. Májustól a Pesti Hírlap munkatársa. Karácsonyra megjelenik A jó palócok, 1882-es keltezéssel.

1882 A Petőfi Társaság tagja. December 31-én ismét házasságot köt Mauks Ilonával.

1884 megszületik fia, Kálmán. Második gyermeke két év múlva János.

1886 megjelenik parlamenti karcolatainak gyűjteménye, A tisztelt Ház.

1887 Ilyefalva képviselője lesz szabadelvű programmal.

1889 megszületik harmadik fia, Albert. Megjelenik A beszélő köntös.

1890 meghal imádott kisfia, Jánoska.

1892 a fogarasi választókerület képviselője lesz haláláig.

1895 Szent Péter esernyője, Beszterce ostroma

1896 Megválasztják a Budapesti Újságírók Egyesületének elnökévé

1897 Országos Hírlap címmel saját lapot indít

1898 Új Zrínyiász

1901 Különös házasság

1903 Az Újság és a Vasárnapi Újság főmunkatársa. Akli Miklós cs. és kir. udv. mulattató története

1904 megveszi Szontagh Pál horpácsi kúriáját

1907 Jókai Mór élete és kora

1908 A Noszty fiú esete Tóth Marival

1910 A fekete város. Május 16-án, írói munkásságának negyvenedik évfordulóján a tudományos és az irodalmi Társaságok képviselői köszöntik a Vigadóban.

1910. május 28. rövid betegség után Budapesten hunyt el

Galéria