Petőfi-méhes - Kölesd-Borjád

Kölesd
    Emlékház

    Petőfi Sándor kétszer is meglátogatta gyerekkori barátját Borjádon. Sass Istvánt még sárszentlőrinci diákkorukból ismerte. A költő kedvenc tartózkodási helye a Sass-kúria mögött található méhes volt. A kúriát mára már lebontották, de a 19. század elején épült méhes a mai napig látogatható. 

    Petőfi 1845 tavaszán szüneteltette segédszerkesztői állását a Pesti Divatlapnál, s barátai hívására elindult első felső-magyarországi útjára. Amikor visszatért Pestre, már nem volt biztos megélhetése, és szolgálati szobáját kiadták másnak. Júliusban sokat utazott barátaival, végül meglátogatta szüleit Szalkszentmártonban, majd visszatért Pestre. Onnan indult Borjádra 1845. július 26-án. A családi hagyomány úgy tartja, Sass Istvánnal együtt érkezett Pestről, más vélemények szerint váratlanul toppant be özvegy Sass Istvánné Farkas Erzsébet vendégszerető családjához. A borjádi tartózkodásra egy hetet szánt, de a visszafelé közlekedő paksi hajót lekéste, visszatért Borjádra, és még egy hetet itt töltött. Ez alatt a két hét alatt meglátogatta kedves tanárát, Lehr Antalt Sárszentlőrincen, és második szállásadója, Németh Ferenc tanító családját. Ellátogatott Gyönkre is, hogy újra lássa Hittig Amáliát, a találkozást a Gyermekkori barátnémhoz című versében örökítette meg. Verseket írt Sass Károly és Sass Zsófia emlékkönyvébe. Itt született A magyar nemes és A négyökrös szekér című költemény. Másodszor szeptember 26-án utazott Dunaföldvár érintésével Borjádra, a Sass családhoz ment szüretre, majd október 7-én hazaindult szüleihez. Két vers született ekkor, a Hegyen űlök… és A költő s a szőlővessző, ekkor írta a Szerelem átka című elbeszélő költeményét is.

    Egyéb információk

    Forgatókönyv: Lovas Csilla

    Látványterv: H. Kocsis Annamária

    Arculat és tipográfia: Rimanóczy Andrea

    Az épület felújítása és a kiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg. 

    Barabás Miklós metszete

    1823. január 1-jén Kiskőrösön megszületik Petrovics Sándor

    1824-től apja, Petrovics István Félegyházán bérel mészárszéket, ahova családja is követi

    1828 és 1830 között a kecskeméti evangélikus elemi iskola tanulója lesz

    1831 és 1833 között Sárszentlőrincen végzi az evangélikus kisgimnáziumot

    1834-ben előbb az evangélikus, majd a piarista gimnáziumba kerül Pesten

    1835-ben az aszódi evangélikus algimnázium tanulója lesz

    1838-ban a selmecbányai evangélikus líceumba iratkozik be

    1839-ben Sopronban katonai szolgálatra jelentkezik

    1840-ben a hadgyakorlatok során többször kórházba kerül

    1841-ben Sopronban leszerelik

    1841-ben a Pápai Református Kollégiumban folytatja tanulmányait, ahol megismerkedik Jókai Mórral

    1842. május 21-én az Athenaeumban megjelenik A borozó című verse

    1842-ben Székesfehérváron Szabó József színtársulatához szegődik

    1843 őszétől Debrecenben színészkedik, súlyosan megbetegszik

    1844 márciusában a Nemzeti Kör elhatározza költeményeinek kiadását

    1844. július 1-től Pesti Divatlap segédszerkesztője lesz

    1844-ben megjelenik A helység kalapácsa című komikus eposza és a Versek 1842–1844 kötete

    1844 karácsonyán találkozik Csapó Etelkével, aki a következő év elején váratlanul meghal 

    1845 márciusában megjelenik a János vitéz és a Cipruslombok Etelke sírjáról kötete

    1845. április és június között körutat tesz Felső-Magyarországon 

    1845-ben Gödöllőn megismerkedik későbbi múzsájával, Mednyánszky Bertával

    1845 októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei című kötete

    1845 novemberében megjelenik a Versek 1844–1845 kötete

    1845. november és 1846. március között Szalkszentmártonban a szüleinél megírja a Felhők ciklust és A hóhér kötele című regényét

    1846 tavaszán írói sztrájkot hirdetett: a Tízek Társasága bejelentette, hogy többé nem kívánnak írni a divatlapokba, és saját lapot hoznának létre

    1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerkedik Szendrey Júliával

    1847 januárjában megjelenik Tigris és hiéna című drámája

    1847. március 15-én megjelenik a Petőfi Sándor összes költeményei egy kötetben

    1847 júliusában másodszor is körutat tesz Felső-Magyarországon

    1847. szeptember 8-án feleségül veszi Szendrey Júliát, a nászutat Koltón töltik

    1847 novemberétől a Dohány utcában bérelnek lakást Jókaival közösen

    1848. március 13-án megírja a Nemzeti dalt

    1848. március 15-én kitör Pesten a forradalom, amelynek egyik vezéralakja Petőfi lesz

    1848 júniusában a radikális Petőfi képviselőnek jelölteti magát a szabadszállási kerületben, a választáson azonban megbukik, ennek hatására megírja Az apostol című elbeszélő költeményét

    1848 októberében honvédszázados lesz, Debrecenben az újoncok kiképzésében vesz részt

    1848. december 15-én megszületik fia, Zoltán

    1849 januárjában Bem tábornok seregéhez kéri áthelyezését Kossuthtól

    1849 februárjában részt vesz a vízaknai, szászsebesi és szászvárosi harcokban; egyenruhájának hiányossága miatt konfliktusba kerül Mészáros Lázár hadügyminiszterrel, lemond tiszti rangjáról

    1849 áprilisában Bem visszaadja tiszti rangját, májusban őrnaggyá nevezi ki

    1849 májusában Debrecenben összetűzésbe kerül Klapka György tábornokkal, ismét lemond rangjáról

    1849 júliusában Mezőberénybe utaznak Orlai Petrics Somához; ide jön érte Egressy Gábor, hogy Erdélybe hívja

    1849. július 20-án feleségével megnézi a Tordai-hasadékot, ekkor látják egymást utoljára

    1849. július 31-én a megfigyelőként jelen lévő Petőfi Sándor eltűnik a vesztes segesvári ütközetben

    Helyszín

    Kölesd
    Petőfi utca 36.
    7052
    Magyarország