Bessenyei Kovácsi pusztába költözésének idején, a mostani emlékház helyén 1782–1785-ben már bizonyosan állt épület, az egykorú katonai térkép a birtokon négy építményt is jelöl. 

A térkép jól mutatja a birtok határait és a rajta lévő épületeket is. Nem állapítható meg, hogy ezek közül melyik és milyen funkcióban, lakóházként vagy gazdasági épületként szolgált. Bessenyei végrendelete az ingatlan épületeiről nem ejt szót.

Az 1886-os kataszteri térképen az 1986. helyrajzi számú területen már csak két ingatlan látható. Az 1984. helyrajzi számú ház a mai emlékház helyén állt.

Nem jelenthetjük ki bizonyosan, hogy Bessenyei ebben a házban élt volna, csak annyit, hogy ennek a háznak a helyén egykor épület állt, amely többször is átalakításra, átfedésre került, 1922-ben az alapokig leégett.

A Bessenyei György Emlékház állandó kiállítása 

Kontrasztok − „Szemléljük az eget és a mélységeket” címmel 2021. szeptember 29-én nyílt meg Bakonszegen a Bessenyei emlékház új állandó kiállítása. 

Bessenyei György (1747–1811) magyar író 18 évesen került Szabolcs vármegyéből Bécsbe, a Habsburg Birodalom központjába. A korábban még helyét kereső ifjú néhány év múlva a magyar irodalmi megújulás és a felvilágosodás eszméjének vezéralakjává vált. Bessenyei 38 éves volt, amikor 1785-ben a Bihar vármegyei Kovácsi pusztába (ma Bakonszeg), a Berettyó mellett fekvő birtokára költözött. Bécs és Bakonszeg: két merőben különböző életmódot és az életmű egy-egy nagy alkotói periódusát jelenti. 

A kiállítás az egykori magyar testőríró második alkotói korszakát (1796–1804) mutatja be, kontrasztba állítva egymással a kinti valóságos környezetet, mint az egykori pusztai világ mai terét egy imaginárius, az emlékek és az irodalmi művek jelentette világgal.

A háromosztatú belső tér legnagyobb szobájában, egymással szemközt található Bécs és Bakonszeg: a már csak emlékekben létező közelmúlt és az egykori jelenidő. A konyhában Totoposz látható, a Bakonszegen írt Tariménes’ útazása című regény valóságot és fikciót keverő írói fantáziavilága. A harmadik, legkisebb helyiség önmagában is ellenpontot képez az első kettővel: az elnémulás és az elmúlás pillanataként itt kapott helyet A természet világa vagy a józan okosság, a gazdálkodó filozófus egyik utolsó, szintén itt keletkezett, betiltott nagy költeménye.

Kurátor: Onder Csaba

Látványterv és arculat Koczka István, Széki András