1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban, a Gát utca 3-as számú házban. Apja, József Áron, szappanfőző munkás; édesanyja, leánykori nevén Pőcze Borbála, szabadszállási parasztlány.
1908. július 1-én eltűnt a családfő eltűnt; családja úgy tudta, hogy kivándorolt Amerikába, valójában Romániába ment.
1910 tavaszán Etus és Attila az Országos Gyermekvédő Liga jóvoltából Öcsödre Gombai Ferenc parasztgazda házához került. Az ellátás fejében a házimunkában segédkeztek.
1911-1912-es tanévben az öcsödi református elemi iskolában kezdte meg tanulmányait. 1912 júniusában tért haza a két testvér Budapestre.
1919-ben meghalt édesanyja. Az árván maradt testvérek nővérük Jolán és férje Makai Ödön Lovag utcai lakásába költöztek.
1920-ban gyámja, Makai Ödön beíratta a makói magyar királyi állami főgimnáziumba, itt indult költői pályája.
1922 decemberében megjelenik első önálló verseskötete, a Szépség koldusa, amelyhez Juhász Gyula írt előszót, az ifjú szerzőt „Isten kegyelméből való költő”-ként ajánlva az olvasók figyelmébe.
1924. szeptember 13-tól a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója.
1925. március 25-én a Szeged című lapban megjelent a Tiszta szívvel című költeménye, amelynek botrányos fogadtatása után eltanácsolták az egyetemről.
1925-ben, miután otthagyta az egyetemet Pesten tagja lett a Vági-féle Magyarországi Szocialista Munkáspártnak.
1925 októberének első napjaiban Bécsbe utazott. A Collegium Hungaricum igazgatója, Lábán Antal vette pártfogásába, tanítványokhoz juttatta. Beiratkozott a bécsi egyetemre. Személyes ismeretséget kötött Kassák Lajossal és Németh Andorral, 1926 elején pedig a különféle politikai irányzatokhoz tartozó emigránsokkal: a kommunista Landler Jenővel, Lukács Györggyel és Balázs Bélával, a liberális Lesznai Annával, Hatvany Lajossal és Ignotusszal.
1926-ban Párizsba utazott, a Sorbonne hallgatója lett.
1927 őszén került közelebbi ismeretségbe nemzedéktársaival, ekkor lett barátja Illyés Gyula is. 1928 elején mutatták be őt Vágó Mártának. Márta révén szorosabb kapcsolatba került a polgári radikális, illetve liberális körökkel. A Márta-szerelemnek s az abban lappangó szociális feszültségeknek egyik dokumentuma az 1928 nyarán írt Klárisok című vers.
1929 februárjában jelent meg a Nincsen apám se anyám című kötete.
1930 őszén tagja lett az illegális kommunista pártnak. A mozgalomban ismerkedett meg Szántó Judittal.
1931 márciusában jelent meg a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötete.
1932 júniusban megjelenik a Fejtő Ferenccel közösen szerkesztett Valóság első és egyetlen száma.
1929 végén vagy 1930 elején vált a Szegedről ismert Rapaport Sámuel doktor betegévé. Rapaporthoz, aki „a gyomor Freudjának” tartotta magát, mintegy két évig járt analízisbe. Ettől az időtől kezdve rendszeresen olvassa a pszichoanalitikus irodalmat.
1933 nyarán magánélete is válságba jutott. Megismerkedett Marton Márta művészettörténésszel,ekkor születik meg az Óda című verse. Szántó Judit féltékenységében öngyilkossági kísérletet követ el.
1935 elejétől Gyömrői Edithez járt analízisre, aki éppúgy, mint a betegségének utolsó korszakában József Attilát kezelő Bak Róbert hasadásos elmezavart állapított meg.
1936 februárjában jelent meg a Szép Szó első, márciusi száma, amelyet Ignotus Pállal együtt alapítottak.
1937. február 20-án ismerkedett meg utolsó szerelmével, Kozmutza Flórával, aki ifjú gyógypedagógusként a pszichológus Szondi Lipót mellett dolgozott.
1937. július második felében következett be az utolsó, tragikus idegösszeomlása. Három és fél hónapon át ápolják a Siesta Szanatóriumban.
1937. december 3-án este a balatonszárszói állomáson a mozgó vonat alá vetette magát.
Kötetei:
Szépség koldusa (1922)
Nem én kiáltok (1925)
Nincsen apám, se anyám (1929)
Döntsd a tôkét, ne siránkozz (1931)
Külvárosi éj (1932)
Medvetánc (1934)
Nagyon fáj (1936)