Sződemeteren a szülőház közelében a magyar kormány és a Dunamelléki Református Egyházkerület támogatásával létrejött a Kölcsey Emlékház.

Hiánypótlásként épült fel a létesítmény 2016-2019. között, hogy méltó helyet biztosítsanak a magyar nemzeti imádság szerzőjének, Kölcsey Ferenc emlékének ápolására. A projekt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Tasnádi Református Egyházközség (ez utóbbihoz tartozik a sződemeteri szórvány) közös pályázata révén valósult meg.

A Kölcsey Emlékház háromszintes épület, melynek alagsorában étkező, konyha és kazánház kapott helyet. A földszinten található az emlékkiállítás és itt helyezkedik el a lelkészi hivatal is. A tetőtéren lelkészi lakás és vendégszobák készültek.

“A HON FELETT FÉNYSUGÁRT VONNI”

2019. május 25-én nyílt meg a Hon felett fénysugárt vonni c. kiállítás Sződemeteren, az újonnan átadott Kölcsey Emlékházban. A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum állította össze és támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Dunamelléki Református Egyházkerület és a Romániai Vallásügyi Államtitkársággal együtt.

A Kölcsey Ferenc életét, illetve a magyar irodalomban és a nemzet történelmében betöltött szerepét két kiállítóteremben nézhetjük meg. A kiállítás szakmailag releváns, korszerű, ugyanakkor átélhető és könnyen befogadható anyagot tár a látogatók elé, amelyet a kisdiákok ugyanúgy megértenek, mint a kultúra iránt érdeklődő felnőttek. 

Az első terem a kezdetektől ível át a szellemi és érzelmi fejlődést biztosító iskolai éveken át a fiatal költő első megnyilvánulásáig. Bemutatja azokat az irodalmi elődöket (Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Sándor, Kazinczy Ferenc), akiknek munkássága nagy hatással volt Kölcsey szemléletére, alkotói tevékenységére. Kiállítottak két fakszimile példányt a költő nyomtatásban is megjelent műveiből: az Élet és Literatúra 1826-ban megjelent első kötetét, valamint az 1832-ben megjelent Versek c. önálló kötetet.

A kiállítás vezérmotívuma a gondolkodás bátorságának fókuszba emelése, amely Kölcsey egész éltét jellemezte. Költőként, közéleti szereplőként egyaránt ez határozta meg tevékenységét, emiatt tekintettek korában úgy rá, mint eszményképre. A kiállítás viszonylag kis hangsúlyt fektet Kölcsey közéleti tevékenységére, aki aljegyző, jegyző, majd főjegyző volt Szatmár megyében, végül a liberális ellenzék meghatározó országgyűlési képviselője lett 1832-ben. A kiállítók azt a gondolatát emelték ki, amelyben a nemesek felelősségét hangsúlyozta a helyi alkotmány megvalósításában.

A kiállításra elkészült Anton Eisle Kölcseyről festett portréjának másolata is, amelynek eredeti példányát a Magyar Tudományos Akadémia képtárában őrzik. Ehhez kapcsolódik a kiállítás egyik legnépszerűbb darabja is, az az ünnepi ruha, ami a rekonstrukciója annak a magyar és nyugati öltözködési hagyományt ötvöző frakk-mentének, ami Eisle olajfestményén látható. 

A második termet a nagy verseknek, elsősorban a Himnusznak szentelték. Az eredeti kézirat szolgál háttérként a látványos, kék üveglapra felírt vers teljes szövegének. De belehallgathatunk több, olyan pályaműbe is, amelyek a Himnusz szövegére készültek az 1844. február 29-én meghirdetett pályázatra. A régi hangfelvételek nem biztosítanak ugyan kiváló minőséget, de időutazást tesznek lehetővé a hallgató számára. Rendkívül furcsa hallgatni a Himnusz szövegét más zenére, más előadásmódban, annyira a vérünkbe ivódott az Erkel féle feldolgozás.

A Vanitatum vanitas c. vers ad keretet a másik, nagyon népszerű tárgyi emléknek, az ún. Kölcsey gondolkodó székének. Az eredeti példányt a Petőfi Irodalmi Múzeum vásárolta meg Kölcsey rokonaitól 1982-ben.

A kiállítást a híres tanulmányokból vett idézetek zárják le, amelyek Kölcsey életművében nagyon jelentős szerepet játszottak. Ezek közül is kiemelkedő  Parainesis Kölcsey Kálmánhoz c. alkotása, amelynek központi kérdése a haza szeretete, a közösség, a nemzet szolgálata, illetve a fiatalság felkészítése erre a feladatra.

A Petőfi Irodalmi Múzeum által készített kiállítás méltó Kölcsey Ferenc szellemiségéhez. Nem túl nagy kiállítási területen igyekszik átfogó képet adni a költő életéről, gondolatairól, illetve ezek ma is érvényes, vagy még inkább érvényes voltáról. Beteljesítheti azt az igényt, hogy Sződemeter végre valódi irodalmi zarándokhellyé válhasson, közelebb hozva Kölcseyt a mai emberekhez.