Gárdonyi Géza Emlékház – Eger

Eger
    Location

    A Gárdonyi Géza Emlékházat az író egykori lakóházában alakították ki, amelyben az író 1897 és 1922 között élt.

    Itt írta több regényét is, de a legkiemelkedőbb mind közül az 1901-ben elkészült Egri csillagok című történelmi regény, mely a XVI. századi törökellenes harcokat eleveníti fel. Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A faragott íróasztalok és könyvszekrények, Gárdonyi dolgozó- és hálószobája, a közel tízezer darabos könyvgyűjteménye és titkosírásos jegyzetei segítenek elképzelni az író alkotó mindennapjait.

    Gárdonyi egyik egri sétáján véletlenül került a Hóhérdomb nevű helyre, ahol egy rozoga, kicsi épület állt. Megtetszett neki a hely, úgy érezte, itt le tudná élni az életét. A következőket írta édesanyjának: „A ház semmit sem ér, de a fekvése megfizethetetlen!” Úgy döntöttek, megveszik az ingatlant. A család az édesanya irányításával látott hozzá a felújításhoz. Az első köveket egyenként helyezték el úgy, hogy néhány papírpénzt is tettek a téglák közé. A hagyomány szerint így biztosították, hogy az otthonra a későbbiekben is bőséges áldás hulljon. A ház falát körben megmagasították, új fazsindelyes tetőt készítettek. Járda épült, és kikerülhetett az édesanya kedves padja is. Hársfákat is telepítettek. 

    A balra nyíló helyiség az íróé lett. Itt háló- és dolgozószobát rendeztek be. A jobbra nyíló a mamáé és a két fiúé lett. 1897 júniusában aztán meg is kezdhették a költözést. Néhány hónap után azonban kiderült, hogy szűkös a hely négyüknek, s az alkotáshoz szükséges csendet és nyugalmat nem lehet biztosítani az író számára. Kapóra jött, hogy a szomszédos szőlő eladó lett. Erre először a kedvenc tehénnek, Szegfűnek szerettek volna istállót. Az író azonban meggondolta magát, s úgy döntött, hogy inkább új lakást épít fiainak és édesanyjának. Az üvegverandás, nagy konyhás, ebédlős, kétszobás ház fokozatosan épült meg a tervezett istálló helyén. Gárdonyi tehát egyedül rendezkedhetett be a kisebb épületben. Megcserélte szobáit, s a város felé néző, zajosabb lett a háló, az udvari pedig a dolgozószoba, ahol tízezer kötetes könyvtárának is bőven volt hely. Hamarosan megépülhetett az íróasztal feletti üvegablak is. Azonban a város felszűrődő zaját és a ház előtti események hangjait nem tudta teljesen kirekeszteni. Kérelemmel fordult Eger városához, hogy megvásárolhassa a telke előtti területet. Hosszas huzavona után ajándékba kapta a kérdéses részt. Éppen Törökországban tartózkodott, amikor meglepte őt a jó hír. Ezért késve jelenhetett meg az író köszönő levele az Egri Híradóban. Gárdonyi ebben áldotta azt a szívdobbanást, amely megállította a várromok felett, és itt tétette le vele végleg a vándorbotot. A bővítéseknek ezzel még nem volt vége. Megvásárolt a háza feletti területből három hold szőlőt, több mint száz négyszögölt a Mártonffy rétből. Itt volt domb, völgy, rét, fenyves, nyaraló és gyümölcsös is. Régi álma, a Gárdonyi-kúria bontakozhatott így ki.

    More information

    Kiállítás címe: Gárdonyi Géza egri otthona
    Kurátor: Sz. Király Júlia

    1863. augusztus 3-án született Agárdon, Fejér megyében, Ziegler Géza néven. A közeli Gárdony településen anyakönyvezték, később így jött a Gárdonyi név, amelyet először csak művésznévként használt, majd hivatalosan is megváltoztatta erre a nevét. Édesapja gépészmester volt, aki az ország számos pontján vállalt munkát, Gárdonyi fiatal éveit az állandó vándorlás jellemezte.

    1878-ban az egri líceum növendéke lett, ekkor már több diáklapban is publikált. A harmadév elvégzése után segédtanítói állást vállalt. 

    1891-ben Budapestre költözött, ahol a Magyar Hírlap munkatársaként dolgozott, egyre jobban részese lett a budapesti kulturális életnek. 

    1892-ben különvált feleségétől, aki közös gyermekeikkel Győrbe költözött.

    1897-ben a budapesti művész világtól megcsömörlötten újra felfedezte Eger szépségét. Az egri várra néző Hóhér-dombon megvásárolt egy tornácos parasztházat és idős édesanyjával és maga mellé vett két idősebb fiával Egerbe költözött. Kortársai „egri remetének”, vagy regénye után „láthatatlan embernek” nevezték.

    Az Egerben töltött 25 év alakította őt egyéni hangú íróvá. Vidéki magányában talált rá azokra a témákra, amelyekben újat, mást tudott alkotni, kialakíthatta egyéni hangvételét. Ezek az évek meghozták a sikereket is. Sorra jelentek meg novelláskötetei (Az én falum, Novellák és tárcák), regényei (Kékszemű Dávidkáné, Egri csillagok, Láthatatlan ember, Isten rabjai, Az a Hatalmas Harmadik), színművei (A bor, Fehér Anna). Végre elérhette nagy álmát, az anyagi biztonságot és függetlenséget.

    1922. október 30-án, ötvenkilenc éves korában halt meg Egerben. 

    Opening hours
    Hétfőtől vasárnapig 10-től 18 óráig.
    Location

    Eger
    Gárdonyi Géza utca 28.
    3300
    Magyarország