Arany János szalontai szülőháza sajnálatos módon nem maradt meg. A helyére épített ház sem létezik már, azonban a helyi önkormányzat a már eltűnt épületek helyére építtetett egy új, táj jellegű épületet. Az udvaron található kút már Arany idejében is létezett, nyilván az ágast és a gémet azóta több ízben kicserélték. A nádfedeles parasztház homlokzatán emléktábla hirdeti, hogy valamikor itt állott az egyik leghíresebb magyar költő szülőháza. Az épületet és a benne kialakított, néprajzi jellegű helytörténeti kiállítást 2010 júniusában adták át. A gyűjtemény megálmodója, megvalósítója és fenntartója a hajdúváros önkormányzata. A kiállított tárgyakon keresztül a XIX–XX. század fordulóján élő szalontai lakosok életébe nyerünk betekintést.

Az Arany János Emlékmúzeum ma Nagyszalonta Önkormányzatának a kezelésében áll és a szalontaiak által Csonkatoronynak nevezett műemlék épületben kereshető fel. Az épület egy, a törökdúlás után ide telepített hajdúk által épített, védelmi célokat szolgáló torony, amelynek építését 1636-ban fejezték be. Néhány évvel Arany János halála után fia, Arany László Szalonta városának adományozta édesapja hagyatékának egy jelentős részét. Ebből egy kiállítás, emlékszoba nyílott, majd később az Arany János Művelődési Egyesület megvásárolta az évtizedek óta kihasználatlan Csonkatornyot és Arany László további támogatásával fel is újíttatta. A díszes bejárat, amelynek ékessége az Arany Jánost ábrázoló szobor csak később, 1907-ben készült el. A szobrot Stróbl Alajos tervezte és Szeszák Ferenc készítette el. 1899. augusztusában ebbe a felújított épületbe költözött át ideiglenes kiállítóhelyéről az Arany János Emlékmúzeum. Azóta – megszakítás nélkül – ebben az épületben látogatható.

A múzeum kiállításai

A Csonkatoronyban az 1899-es felújításakor öt szintet alakítottak ki. Ma mind az öt szint látogatható. A 2017-es Arany János-emlékév során a múzeumot a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével felújították. Az épület renoválása és modernizálása keretében alakították ki az új, korszerű Arany-kiállítást, melynek kurátora Vaderna Gábor irodalomtörténész (ELTE) volt. A földszinten egy helytörténeti kiállítást hoztak létre, amely bemutatja a város és a Csonkatorony történetét. Az első emeleti szinten a Toldi írójának életrajzi adataival ismerkedhetünk meg, erre vonatkozó dokumentumokat vehetünk szemügyre, néhány, Arany Jánost ábrázoló szobor és fénykép társaságában. Itt látható Arany szülőházának makettje is, amely egy rekonstrukciós kísérlet eredménye. A következő szinten egy Arany Jánost Petőfivel együtt ábrázoló szobrot is megszemlélhetünk, de egyértelműen Arany nagyszabású portréja ragadja majd meg a tekintetünket. Szintén érdekes az itt kiállított kávéfőző, amit az Arany család Petőfitől kapott ajándékba. Ugyanezen a szinten láthatjuk Arany néhány nyomtatásban megjelent munkájának korabeli kiadását. A legtöbb személyes tárgyat azonban a harmadik szinten tekinthetjük meg.

A költő bútorait, berendezési tárgyait felhasználva rekonstruálták dolgozószobáját. Módunkban áll megnézni foteljeit, székét, íróasztalát, pipáit és sok kedves tárgyát. A legfelső szint a múzeum történetével kapcsolatos dokumentumokat tár elénk, például az 1880-as években megkezdett emlékkönyvet. Ezt a termet kortárs művészeti kiállítások szervezésére is használják.