“…énbelőlem négy rapszódia kerekedett az élet folyamán. Mert négy szerelmem volt: a zene, a matematika, a filozófia és az orkesztika. Mind a négy révén valami többletet kerestem a világból…” (A polihisztor Dienes Valéria önmagáról)

1879. május 25-én született Szekszárdon, Geiger Valéria néven.

1901-ben az első öt magyar nő között iratkozott be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, matematika-fizika szakot végzett, közben a Zeneakadémiára is járt, zeneszerzést és zongorát tanult. Filozófiából, matematikából és esztétikából doktorált.

1905. november 15-én házasságot kötött Dienes Pál matematikussal, akivel később részt vett a Galilei Kör munkájában, 1922-ben váltak el.

1934-ben Baumgarten-díjat kapott Bergson-fordításaiért, amelyek a magyar filozófiai nyelv megújítását, irodalmi rangra emelését is jelentették. Számos további filozófus: Hume, Descartes, Locke, Berkeley és Teilhard de Chardin műveit fordította magyar nyelvre.

1915-ben Budapesten megnyitotta Orkesztikai Iskoláját, amelyet 1944-ig vezetett. A Duncan-testvérek mozgásművészeti tevékenységének és Bergson mozdulatpszichológiai elméletének hatására tánccal kezdett foglalkozni: kialakította mozdulatművészeti rendszerét, melyet orkesztikának nevezett el. 

1978. június 8-án, 90 éves korában hunyt el a mindig újat kereső, a teljességet kutató filozófus asszony.